Századok – 1963
Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725
738 KllÓNIKA AZ MTA II. OSZTÁLYÁNAK TÖRTÉNÉSZVONATKOZASŰ HÍREI Az Osztályvezetöség 1963. április 25-i ülésének napirendjén — többek között — a Dunátúli Tudományos Intézet, a Régészeti Kutató Csoport 1962. évi beszámolójelentése, az 1963. évi akadémiai nagygyűlés értékelése és a töréténettudományi referáló folyóirat megindítását eélzó javaslat szerepelt. Az Osztályvezetőség a napirend valamennyi pontját megvitatta és elfogadta. * Az 1963. május 23-i osztályvezetöségi ülésen első napirendi pontként a Történettudományi Intézet 1962. évi munkájáról szóló jelentés megvitatása szerepelt . Az Osztályvezetőség előzetes felkérése alapján Pach Zsigmond Pál lev. tag ismertette véleményét. Megállapította, hogy az Intézet mindinkább a marxista-leninista történeti kutatás szilárd bázisává válik. Elmúlt évi munkája azt bizonyította, hogy az Intézet jelentős lépést tett előre. Hangsúlyozta, hogy az Intézet szerkesztésében megjelenő folyóirat, a Történelmi Szemle, jól tükrözte az Intézet kutatási eredményeit. A szaktitkárság által készített és az intézet elmúlt évi tevékenységét értékelő határozati javaslatokat szemügyre véve javasolta, hogy az Osztályvezetőség változatlanul követelje meg azoknak a feladatoknak végrehajtását, amelyeket az 1962. évi határozatában 4 pontban jelölt meg: a történettudomány elvi-módszertani kérdéseinek elmélyítését, az intézeti belső viták fokozását, a nacionalizmus és dogmatizmus, valamint a burzsoá ideológia maradványai elleni harcot, a szocialista' országok hasonló intézményeivel való szorosabb kapcsolatot és a munka belső szervezettségének további fokozását. Különösen felhívta a figyelmet az Intézetben folyó ideológiai továbbképzés fokozására, majd hangsúlyozta, hogy az intézet dokumentációs folyóiratának mielőbbi megjelentetése rendkívül fontos. A kialakult vitában számos hozzászólás hangzott el. E hozzászólások elsősorban a rokon tudományágak közötti kapcsolat elmélyítésének szükségességét, az ideológiai továbbképzés fokozását, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését hangsúlyozták. — Mátrai László osztálytitkár összefoglalván az elmondottakat, az Intézet 1962. évi beszámolóját elfogadottnak nyilvánította. * 1963. május 23-án kibővített osztályülés is volt. Első napirendi pontként az 1964. évi akadémiai könyvkiadási tervet vitatták meg. A javaslatot az Osztályülés tudományáganként tárgyaltaié, végül számos hozzászólás ós módosító javaslat után Mátrai László akadémikus osztálytitkár a könyvkiadási tervet elfogadottnak nyilvánította. Ezután az Osztályülés elfogadta a Történettudományi Intézetnek a „Magyar országgyűlési emlékek" sorozat megindításával kapcsolatos javaslatát, és úgy döntött, hogy a KFB elé terjeszti. Hozzájárult az Osztályülés a Régészeti Kutató Csoport azon javaslatához, hogy az elkövetkezendő években egy 5—6 kötetből álló Régészeti topográfia megjelenésére kerüljön sor. Ezután Ember Győző akadémikus tájékoztatta az osztályülést az 1962. évi könyvkiadási terv teljesítéséről. Az osztályülés a tájékoztatót tudomásul vette* Az MTA Történettudományi Bizottsága 1963. május 24-én az MSzMP KB Párttörténeti Intézetében ülést tartott. Az ülés két napirendi ponttal foglalkozott. Először az 1965. évi bécsi nemzetközi történész kongresszus magyar előkészületeit vitatta meg, majd jóváhagyta és némi módosítással elfogadta az 1919 előtti magyar és egyetemes, történelem távlati kutatási tervét. * A Magyar—Német Történész Vegyes Bizottság 1963. június 11. és 13. között tartotta soron következő ülését a Magyar Tudományos Akadémián. Az ülés első napján a II. világháború kirobbanása és Németország délkelet-európai politikája c. téma került megvitatásra. Német részről dr. Paulus, magyar részről Juhász Gyula, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa tartott referátumot. Ezután a vegyes bizottság megvitatta dr. Fritz Klein Az I. világháború története c. könyvét. A második napon dr. Karl Obermann professzor, a vegyes bizottság német elnöke adott tájékoztatót az I. Internacionálé 100 éves évfordulójával kapcsolatos német előkészületekről. A vegyes bizottság másik napirendi pontjában a Habsburg-Monarchia történetével foglalkozó prágai kongresszus határozatainak megbeszélése szerepelt. A harmadik napon a bizottság zárt ülésén kialakította 1964. évi munkatervét.
