Századok – 1963

Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725

736 KllÓNIKA Mód Aladár elnöki bevezetőjében a történelmi ismeretterjesztés világnézeti nevelő szerepét hangsúlyozta. A középfokú tantervi vitához is kapcsolódva, aggodalmát fejezte ki az olyan állásponttal szemben, mely a gazdaságtörténeti, technikatörténeti kérdések ismertetésének egészségtelen túlhangsúlyozására törekszik. A politikai történet elhanyagolása elvont sémát eredményez. A világnézeti nevelés szempontjából rendkívül fontos az előadások érzékletessége, szemléletessóge. Nagyobb teret kell kapnia a történelmi ismeretterjesztésben a munkásmozgalom kiváló személyiségei példájának, akikről eddig megfeledkeztek. Elnöki bevezetője után átnyújtotta a TIT Országos Elnöksége kitüntető oklevelét a történelmi ismeretterjesztésben végzett odaadó munkájukért: Degré Alajosnak, Knábel Vilmosnak, Rázsó Gyulának és Szabó Ferencnek. Egyben közölte az ülés résztvevőivel, hogy jó munkájuk elismeréseként Vigh Károlyt és Tömöri Mártát szovjet tanulmányúttal jutalmazták meg. Kovalcsik József választmányi titkár vitaindító szavai szerint az elnökség beszámolója igyekezett szépítés nélkül a reális helyzetet felmérni. A TIT nem érhette volna el figyelemre méltó eredményeit, ha tagságát nem jellemezné az ismeretterjesztés ügye iránti odaadás. A legvitatottabb kérdés az ismeretterjesztés hatékonysága. Biztosítani kell az előadások megfelelő színvonalát, azt a színvonalat, mely megérdemli a tudományos ismeretterjesztő jelzőt. Napjainkban országosan kibontakozó vita jelzi, hogy mind többen ismerik fel a természettudományos és társadalomtudományos műveltség közötti szakadék veszélyét. Ez a szakadék azonban az egyes ismeretágakon belül is húzódik. Történelmi szakosztályaink tagsága nem tart lépést a történettudomány fejlődésével. A megyei történelmi szakosztályok feladata ezért elsősorban a minőség emelése. Németh József (Tatabánya) felszólalásában a Komárom megyei történelmi ismeretterjesztés nehézségeit ismertette. A klubestek és előadói konferenciák megszervezésének fő akadálya a tagság elfoglaltsága. A választmány által kiadott előadói segédleteket jól hasznosították, azonban a tervbevett közlöny még élénkítőbben hat majd a szakosztályi életre. Márton Imre (Baja) a helytörtónetírás publikációs nehézségeiről beszélt. Sok jó mű készül, de nehezen talál kiadóra. Vigh Károly (Budapest) elítólte az ismeretterjesztés prakticista szellemű felfogását, s a történelmi ismeretterjesztés lehetőségeinek ezzel kapcsolatos korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a munkásakadómiák szervezésére nagyobb figyelmet kell fordítani. Beszámolt a Pest megyei történelmi szakosztály fejlődéséről: létrejöttek a járási szakcsoportok. Hársfalvi Péter (Nyíregyháza) felszólalásában a TIT ismeretterjesztő tevékenysége, az iskolai felnőttoktatás és a szakoktatás egységét hangsúlyozta. Az előadások szemléltetését magasabb színvonalra kell emelni. Az írásos ismeretterjesztésről szólva beszámolt egy Szabolcs—Szatmár megyében tervezett folyóiratról. Degré Alajos (Zalaegerszeg) a falusi ismeretterjesztés helyzetét ismertette. Megítélése szerint falun a közönség különösen nagyszámban igényli az előadásokat. Ez fokozottabban szükségessé teszi előadók megyei és járási szintű képzését. Benda Kálmán ( Budapest) hangsúlyozta, hogy a történelmi előadások száma más tudományágak előadásainak számához viszonyítva visszaesett. Helytelen lenne ebbe belenyugodni. Az írásos ismeretterjesztés kérdése hosszú idő óta megoldatlan. A Gondolat Kiadó zömmel a már kialakult értelmiségi vevőkörre számít. — A szemléltetés megjavítása érdekében el kellene érni, hogy az üzemek rendezzenek be szemléltetési tárat. Szakmáry Gyula (Békéscsaba) a történelmi ismeretterjesztés szocialista hazafiságra nevelő szerepét hangsúlyozta. Nagy nevelőhatása van a források ismertetésének. Helyesnek tartaná, ha a választmány forrásszemelvény gyűjteményeket adna ki. Hadházi Lajos (Nyíregyháza) a járási szakcsoportok szervezésének nehézségeit ismertette. Nem ért egyet azokkal, akik idejét múltnak vélik az előadásos ismeretterjesztést. Ilöhn József (Budapest) a TIT nemzetközi és történelmi szakosztályai közötti együttműködésről beszélt. Különösen bevált forma a közös előadói konferencia. Zádor Tibor (Miskolc) a Borsod megyei történelmi szakosztály munkájáról számolt be. A szakosztály a megtartott előadások számát tekintve jó eredményeket ért el, azonban a minőséget javítani kell. — Az előadók továbbképzéséhez központi tematikára lenne szükség, mely kiterjeszkednék a rokontudományokra is. A Borsodi Szemle jelenleg nem közöl fél ívnél hosszabb tanulmányokat; az apró helytörténeti publikációk riportjellegűvé, órdekességhajhászóvá válnak.