Századok – 1963

Történeti irodalom - Schwarz; Ernst: Die Herkunft der Siebenbürger und Zipser Sachsen (Ism. Mollay Károly) 722

722 TÖRTÉNETI IRODALOM •ezek határozzák meg a házassági szokásokat is, sőt a vagyonjog alapját is ezek adják meg ott, ahol a vagyoni különbségek már kialakultak, vagy már kialakulóban vannak. Igen sok változatot mutatnak a házassági formák is. A népesség általában zárt falvakban vagy telepeken él, a nomád törzsek azonban lakhelyüket állandóan változtatják. A szerző több független állam történetének ismeretében, melyek főleg a középkortól kezdve követhetők nyomon, megvizsgálta a kormányzati formákat, s öt formát határozott meg. Miután a részletes ismertetés és bírálat igen messze vezetne, pusztán csak felsorolásra szorítkozunk. Az első a szerző által primitív demokráciának nevezett forma, a második a született arisztokrácia uralma, a harmadik az ún. berber köztársaság, majd a Gada köztársaság, végül a Wittfagel nyomán keleti despotizmusnak nevezett forma. Azonosításuk meglehetős nehézségekbe ütközik, miután, mint már említettük, a szerző a gazdasági alap és a társadalmi berendezkedés összefüggéseit nem vizsgálja. Figyelmet érdemel a férfi és néhol a női törzstagok korcsoportokba való beosztása. Minden korcsoportnak megvan a maga feladatköre és a társadalom életében elfoglalt helye összefügg azzal, hogy melyik csoportba tartozik. Némely törzs életében fontos szerepet töltenek be a titkos társaságok. Sajnos ezekről a társaságokról a szerző nem szól részleteson, ismertetésük pedig rendkívül fontos lenne a mitoszkutatás szempontjából. A szerző sajnálatos módon nem emlékezik meg az afrikai művészetről,' pedig a rhodóziai busman sziklarajzok, melyek az Altamira-i ós a Font-de-Gaume-i rajzokkal rokonok és valószínűen egykorúak, részletes vizsgálatot érdemelnének. Ugyanígy mostohán bánik a szerző a régészeti leletanyaggal is. Ennek részletes ismertetése azért lett volna fontos, mert rá kellett volna mutatnia azokra az összefüggésekre, amelyek az afrikai kontinenst pl. Európával összekötik. Példaképpen csak azt említjük meg, hogy az Almeria-kultúrát, melyet afrikai földművelők hoztak létre, szoros kapcsolatok fűzik a dél- ós közép-franciaországi chassei kultúrához. E kultúra viszont a svájci cortaillad és a Brit-szigetek Pigott által Windmill Hill-nek nevezett kultúrájával rokon. A keletafrikai ún. „still bay" kultúrák viszont „solutrei" formát mutatnak. Ezzel a néhány odavetett példával, melyeket még bőven lehetne szaporítani, szeretnénk rámutatni arra az igen fontos szempontra, hogy bármilyen tiszteletre méltó az összegyűjtött anyag, végeredményben nem teljes értékű, mert a levont következtetések ós az ezek segítségével feltárt összefüggések bemutatása a munkából hiányzik. Az összefüggéseket feltárni ós azokra rámutatni, különösen kultúrtörténeti munkánál, elengedhetetlen. A fentebb említettek ellenére is rá kell mutatnunk arra, hogy Murdock műve adatai miatt fontos szerepet tölt be az Afrikáról írott munkák sorában. A fenti néhány kiegészítő megjegyzéssel pusztán a figyelmet kívántuk felhívni néhány olyan szempontra, amelyek a munka használatánál segítséget nyújthatnak. HATOS GÉZA ERNST SCHWARZ: DIE HERKUNFT DER SIEBENBÜRGER UND ZIPSER SACHSEN. SIEBENBÜRGER UND ZIPSER SACHSEN, OSTMITTELDEUTSCHE, RHEINLÄNDER IM SPIEGEL DER MUNDARTEN (München. 1957. Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks Reihe В [Wissenschaftliche Arbeiten], Nr. 8. 229 1. + 28 térkép) AZ ERDÉLYI É3 SZEPESSÉGI SZÁSZOK EREDETE. ERDÉLYT ÉS SZEPESI SZÁSZOK, KELET-KÖZÉPNÉMETEK, RAJNAIAK A TÁJSZÓLÁSOK TÜKRÉBEN Amint a könyv alcíméből is kitetszik, a jelenleg az erlangeni egyetemen működő ismert germanista itt a nyelvföldrajz felől kísérli meg a szepesi és az erdélyi szászok eredetének, ,,őshazá"-jának megállapítását. Szepesi ós erdélyi történészek és nyelvészek, egymástól többnyire függetlenül, korábban is foglalkoztak e kérdések egyes részleteivel, ós eredményeikkel kapcsolatban a magyar tudományosság ugyancsak állást foglalt. így 1934-ben Fekete Nagy Antal (A Szepesség területi és társadalmi kialakulása), 1943-ban pedig Maksay Ferenc a Mályusz Elemér szerkesztette „Erdély és népei" magyar és német