Századok – 1963
Történeti irodalom - Murdoch; George Peter: Africa; its Peoples and their Culture History (Ism. Hatos Géza) 719
TÖRTÉNETI IRODALOM 721 Egyiptom különben is külön kérdést képvisel az afrikai kontinens történetében s Murdock külön is kiemeli ezt abban a fejezetben, melyben vázlatosan ismerteti Egyiptom fejlődését. Ismételten rámutat azonban arra, hogy Egyiptom hatása Afrika nepeinek életében igen sok területen érvényesült. A szerző e hatást legtöbbször a kormányzati formák ismertetésénél említi. Kétségtelen, abban a tényben, hogy egyes afrikai népeknel a király isteni, illetve égi származását hangsúlyozzák, lehet hasonlóságot felfedezni. Ez azonban nézetünk szerint inkább a totemizmusra, mint közös forrásra vezethető vissza. Afrika népeinek Egyiptomnál jóval alacsonyabb gazdasági, társadalmi stb. színvonala messzebbmenő következtetéseket nem enged levonni. A gazdasági és társadalmi berendezkedés ily nagy színvonalbeli különbsége miatt csak külsőségekről lehetett szó. Miután a szerző a gazdasági élet és a társadalmi berendezkedés összefüggéseit nem vizsgálja, érthető, hogy e külső jegyeknek a valóságosnál nagyobb jelentóséget tulajdonít. Egyiptom gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális életét igen jól ismerjük. A legrégibb emlékek tanúsága szerint már a kezdeti időkben is igen fejlett, jól szevezett állam volt. Megállapíthatjuk az emlékekből a fáraó fogalmának kialakulását is. A szó maga „Nagy-ház"-at jelent és a kezdeti korban a tisztség maga minden valószínűség szerint hasonlatos volt a főnökéhez. A tisztséget a kezdeti időkben akkor, amikor a főnök fáraóvá kezdett átalakulni, olyan személy töltötte be, aki a „Sólyom" nemzetségből származott. Ennek a nemzetségnek isteni származása általában a köztudatban elterjedt volt. A fáraó személyének isteni tiszteletével párhuzamosan a gyakorlati hatalomból való részesedése egyre korlátozódott, s abból mind nagyobb és nagyobb részt ragadtak magukhoz a nagy templomok főpapjai, akik néhány előkelő világi bevonásával a fáraó nevében gyakorlatilag a birodalmat kormányozták. A kormányzásban nagy szerepet játszott a jól megszervezett és nagyszámú hivatalnoksereg. Ez a hivatalnoksereg azonban munkáját csak azért és úgy tudta ellátni, mert a legrégibb időktől kezdve ismert írásrendszer lehetővé tette az írásbeliséget. Úgy gondoljuk, ezzel a néhány felvetett gondolattal is sikerült megmutatni, miért nem lehet kifejezett hatásról beszélni, hanem csak külsőségek átvételéről a többi afrikai nép esetében. Előre bocsátjuk, hogy arról az igen gazdag és értékes anyagról, melyet a szerző az afrikai népek történetére, gazdasági, társadalmi, politikai berendezkedésére vonatkozóan egybegyűjtött és elénk tár, csak igen nagy vonalakban adhatunk áttekintést. A gazdasági élet ismertetése keretében a szerző bemutatja a termelési módot. Ezek között a legnagyobb szerepet a vadászat, gyűjtögetés, földművelés és halászat játssza. A gyűjtögetés és vadászat sok helyen, túlélve a paleolitikumot, még ma is fontos szerepet játszik. Az Afrikát története folyamán ért kultúrhatások és kölcsönhatások szempontjából igen fontos a termesztett növényféleségek származási helyének megállapítása. Ezek között India, Ázsia, Indonézia, a Közel-Kelet és az amerikai kontinens szerepel leginkább. Az állattenyésztést nem ismeri minden törzs. A munkák elvégzése során igen sokféle változatban szerepel a nemek szerinti munkamegosztás, amihez sok törzsnél még szigorú rituális szokások ós képzetek is járulnak. Az állattartás indokai nem minden törzsnél azonosak. Húsukat aránylag ritkán fogyasztják, s a fejés, tehát a tej felhasználása és a vaj készítése sem általános. Termékeiket piacokon cserélik ki. Némely vidéken rendszeresen meghatározott napokon és időközben tartják ezeket. Ezen a helyi jellegű kereskedelmen kívül, mely főleg az egyes kisebb körzetek árucseréjét szolgálja, vannak adatok arra vonatkozóan, hogy az afrikai kontinens egyes államai élénken részt vettek a nemzetközi kereskedelemben is. A föníciai pun kereskedelem, mely Tirusszal és a nyugati Mediterráneummal tartott kapcsolatot, főleg közvetítő jellegű volt. Hasonló szerepet töltött be a Szaharán átmenő karaván-kereskedelem. Ismeretes az is, hogy az Indiával folyó kereskedelmet egyidőben Etiópia ellenőrizte. Azania pedig 2000 körül kereskedelmi központ volt. Egyiptom XI. és XII. dinasztiakori expedíciói Punt és a Vörös-tenger vidékére szintén a korabeli élénk kereskedelmi élet tanúi. Magadishe és Kilwa területén pedig a VIII. századból származó kínai pénzeket találtak. S bár a szerző csak futólag említi a kézművességet Nubiában, talán nem lesz érdektelen, ha említést teszünk arról, hogy egyes területeken a bronz- és aranyművesség igen magas fokot ért el. Az a bronzrelief pl., melyet a többi között a British Múzeum őriz, igen magasfokú mesterségbeli tudásról tanúskodik. Az említett relief Beninből való. Egy Kongó vidéki kettős fapohár Néprajzi Múzeumunk egyik féltett darabja. Igen részletesen tárgyalja Murdock az afrikai népek társadalmi berendezkedését, mégpedig minden népcsoportét és törzsét külön. A társadalmi berendezkedés döntő módon a rokonsági szervezeten épül fel. A rokonsági fokok és kapcsolatok igen nagy szerepet játszanak az afrikai népek életében. Az apa- és anyajogúság csak két pólusként határozható meg, miután a kettő között több átmeneti változat ismeretes. Nagyrészt.