Századok – 1963

Történeti irodalom - Winter; E.: E. W. von Tschirnhaus und die Frühaufklärung in Mittel- und Osteuropa – E. W. von Tschirnhaus (1651–1708). Ein Leben im Dienste des Akademiegedankens (Ism. Hanzó Lajos) 716

TÖRTÉNETI IRODALOM 717 világosodás korának számtalan problémájáról. Ezen feldolgozás anyagában népünk XVII. századi története is szerepet kapott, így joggal tarthat számot kutatóink érdeklődésére. E. W. v. Tschirnhaus személye lehetőséget nyújt arra, hogy szinte az egész XVII. századi Európában nyomon lehessen követni a felvilágosodás eszméinek megjelenését, kibontakozását. Igv igen hasznos betekintésre ad lehetőséget az e kor kérdéseivel foglalkozó kutatónak. A terjedelmes kötet 23 tanulmányt tartalmaz különféle nemzetiségű szerzők tollából. Ezek egy része a Tschirnhaus halála 250. évfordulója'alkalmából tartott berlini tudományos symposionon előadásként hangzott el, míg a többiek e kötet számára készültek. A tanulmánykötet tulajdonképpen négy részre oszlik. Az elsőben E. Winter, G. Stiehler, M. Teich, G. Mundorf, L. Richter, A. Blaschka és J. Haussleiter mutatják be a korai felvilágosodást úgy, hogy vizsgálódásuk középpontjába E. W. v. Tschirnhaus személyét állítják. Ebből a részből ki kell emelni E. Winter tanulmányát, mely a kiadvány alaphangját adja meg emelkedett hangú, jelentős tudományos apparátussal és színvonalon készült biográfiával. Rávilágít arra, hogy a kieslingswaldi származású tudós a korabeli Európában tulajdonképpen az akadémiai gondolatnak volt a megtestesítője és az emberiség haladásáért folyton tevékenykedő magasrendű ethos elt benne. Winter tanulmánya a kor gazdasági, filozófiai, nevelési, kulturális ós tudománytörténeti keretébe állítva vizsgálja Tschirnhaust. A többi német kutató pedig mint filozófust és pedagógust mutatja be őt. Kiegészítésül nyelvészeti és bibliográfiai kérdések tisztázását végzik el egyes szerzők. A kötet első részének t ényanyaga, összefüggéseket feltáró részei igen gazdagok, így kiragadott példák bemutatása helyett inkább magához a kötethez lehet utalni az érdeklődőt. A kötet második részében kerül sor a közép- és kelet-európai fejlődós tárgyalására úgy, hogy. a tanulmányok részben a széteső feudalizmus és a feltörekvő kapitalizmus ún. „manufaktúra korszakának" jelenségeit vizsgálják meg, részben pedig igyekeznek felkutatni azokat a hatásokat, melyeket Tschirnhaus gyakorolt a jelzett földrajzi tájon. Ennek következtében E. I. Druíinina, C. Grau, Zolnai В., L. Kurdijbacha, J. Tibensky tanulmányaikban mind a korai felvilágosodásra, jellemző eszméknek, mind Tschirnhaus saját hazájukban való hatásának felmérésére vállalkoztak. így bomlik ki e színes tanulmányokból а XVII. század emberéhek a természettudományok fejlesztésére, a természettudományos műveltség terjesztésére, a kutatási módszerek tökéletesítésére és nem utolsó sorban a valóság megismerésére irányuló szándéka. E publikációk révén tulajdonképpen a modern tudomány alapjai bontakoznak ki. A materialisztikus szenzualizmus hívei közé tartozó Tschirnhaus elsősorban főművével, a Medicina mentis-szel termékenyítette meg a közép- és kelet-európai népek szellemi életét. E. I. Druzinina arra mutat rá, hogy Tschirnhaus hozzátartozott az orosz felvilágosodás pedagógusainak összeurópai forrásaihoz. Kiemeli, hogy ebben a korban Oroszországban Magnickij éppen úgy, mint Tschirnhaus a reálképzés szükségességét hangoztatja és a iskolai oktatás tartalmát jelentős mértékben a természettudományi tárgyak felé akarja eltolni. C. Grau Freiberg oroszországi kapcsolatait ismerteti, míg magyar részről Zolnai Béla vállalkozott arra, hogy ismertesse a XVII. század magyarországi kultúrájának idevágó jellegzetes vonásait. Igen szellemes megállapítások, majd párhuzamok révén mutatja be a korabeli Magyarországon élő és ható cartesiánus gondolatot. Tulajdonképpen három kört határoz meg: II. Rákóczi Ferencet, Mikes Kelemenét és Bethlen Miklósét. Külön fejezetben foglalkozik Rhegenius (Rógeni Mihály 1657 körül) és Tschirnhaus kapcsolataival. Kurdybacha Lengyelország korabeli helyzetét foglalja össze, főleg Stanislaw Koniecpolski, a Zaluski testvérek és Mitzler de Kolof reformtörekvéseit elemzi, feltárva azokat a gyökereket, melyek a jelzetteket a német felvilágosodáshoz fűzték. .1. Tibensky a szlovákiai szellemi élet XVII. századi vezetői közül Bél Mátyás, majd az atomistn I. Czabán és Francis Bacon követőjének, J. Bayernek (az utóbbi kettő eperjesi tanár volt) tevékenységében keresi azokat a gj'ökereket, egyben közös vonásokat, melyek közösek Tschirnhaus-zal. Tulajdonképpen a fejlődés vonalát a pietizmuson át a jozefinista felvilágosodásig viszi. A kötet harmadik része tudomány- és technikatörténeti tanulmányokban méri fel a természettudományok fejlődésének hatását a termelési viszonyok alakulására. A. Kunze például a felsőlausitzi manufaktúrák fejlődését, a termelési viszonyok átalakulását, a termelőeszközök quantitativ és qualitativ módosulását, az angol kereskedő tőke szerepét ismerteti. H. Forberger a technikai kultúra alakulását mutatja be a szász manufaktúrákban, B. Kafengauz pedig Oroszország I. Péter uralkodása alatti gazdasági fejlődésének képét rajzolta meg, részletesen foglalkozván Saltykov és Feofan reformtörekvéseivel. E témakör utolsó tanulmányában A. Klima Csehország XVII. századi gazdasági életének rajzában a szétszórt és összevont manufaktúrák helyzetét és a cseh üvegipar jelentőségét elemzi.