Századok – 1963
Történeti irodalom - Winter; E.: E. W. von Tschirnhaus und die Frühaufklärung in Mittel- und Osteuropa – E. W. von Tschirnhaus (1651–1708). Ein Leben im Dienste des Akademiegedankens (Ism. Hanzó Lajos) 716
716 TÖRTÉNETI IRODALOM fő ágában meghonosodik a gépi termelés, lezáródik a vasúti fővonalak kiépítése, kibővül a belső piae. Az ipari forradalom befejeződésének jeleként a gyáripari termelés értéke, a változott árviszonyok figyelembe vételével, meghaladta a régi módon termelt iparcikkek értékét. Az ipari forradalom vezető iparága Csehországban — hasonlóan számos más országhoz — a textilipar és ezen belül a pamutipar volt. A pamutfonás átalakulása gépi nagyiparrá a szerző által vizsgált ipari körzetekben már a XIX. század elején végbement . A pamutszövés gépesítése és gyáriparrá alakulása közel fél évszázadnyi távolságban követte a fonást, s az 1860—-1870-es években fejeződött be. Hasonlóan alakult a gyapjúszövés gépesítése is. A vászoniparban a lenfonás gépi átalakulása a XIX. század közepétől a XIX. század végéig, a vászonszövésó az 1870-es évektől a XX. század elejéig tartott. A textilipar mellett a csehországi ipari forradalom második vezető iparágává a répacukorgyártás nőtt. Kezdetleges gyártása az 1830-as években indult meg; kedvező hatást gyakorolt a mezőgazdaság intenzív irányban való fejlődésére. A modern technika átvételével — melynek kialakításában cseh technikusoknak igen jelentős szerepük volt — az ipari forradalom ebben az iparágban az 1860—1870-es években fejeződött be. A cseh cukorgyártás méreteire jellemző, hogy az 1880 körüli években az Osztrák-Magyar Monarchia világviszonylatban jelentős cukortermelésének háromnegjed részét a csehországi gyárak termelték. Jaroslav Purs műve valójában a csehországi iparnak a XIX. század elejétől az 1870-es évek végéig terjedő, adatokban rendkívül bővelkedő, a technikai fejlődés és a termelés szempontjait előtérbe állító története s megismerése mindazok számára, akik a Habsburg-Monarchia, illetőleg az Osztrák-Magyar Monarchia története iránt érdeklődnek, haszonnal jár. SÁNDOR VILMOS E. WINTER: (Herausgegeben in Zusammenarbeit mit N. A. Figurovszkij, G. Harig, В. В. Kafengauz und A. Klima) E. W. VON TSC HIRNHAUS UND DIE FRÜHAUFKLÄRUNG IN MITTEL. UND OSTEUROPA (Berlin, Akademie-Verlag. 1960. 31 > 1.) E. W. VON TSCHIRNHAUS (1651—1708) Ein Leben im Dienste des Akademiegedankens (Berlin, Akademie-Verlag. 1959. 15 1.) E. W. VON TSCHIRNHAUS ÉS A KORAI FELVILÁGOSODÁS KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN E. W. VON TSCHIRNHAUS (1651—1708) EGY ÉLET AZ AKADÉMIAI GONDOLAT SZOLGÁLATÁBAN Igen helyes utat választott a Német Tudományos Akadémia akkor, midőn E. Winter professzor szerkesztésében Quellen und Studien zur Geschichte Osteuropas címmel jelentős sorozat kiadását kezdte meg. Az ebben megjelenő kötetek főleg a kelet-európai, közelebbről a szláv népek és a német nép között kialakult tudományos kapcsolatok feldolgozását vállalják. Így jelent meg E. Winter és munkatársai tollából Leonhard Euler ós a német—orosz tudományos kapcsolatok kérdését tárgyaló kötet, majd követte Heinz Lemke műve, mely a Zaluski testvérek németországi kapcsolatait mutatja be. N. A. Figurovszkij pedig Tobias Lowitz életének és tevékenységének feltárásával a XVTH. századi német—orosz tudományos kapcsolatok bemutatására vállalkozott. E kötetek között foglal helyet a több nemzet kutatói által alkotott mű, mely Ehrenfried Walter Tschirnhaus tevékenységének vizsgálatával együtt képet nyújt a korai fel-
