Századok – 1963
Történeti irodalom - Reychman; Jan: Ze stosunków kulturalnych polsko-węgierskich w epoche Oświecenia (Ism. Osapláros István) 713
TÖRTÉNETI IRODALOM 713 megnyerő stílusban.) Különösen a humanizmus áramlatainak és Luther működésének a tárgyalásánál tűnnek fel a munkának ezek az előnyei. Számunkra a könyv nemcsak azért érdekes, mert a német történelem egyik sorsfordulójának a legújabb eredmények alapján álló összefoglalása, hanem azért is, mert azt mutat ja, hogy a Szovjetunióban a kiváló tudósok vállalják a tudományos eredmények népszerűsítésének, népszerű munkák megírásának a fáradságát is, s ezen a téren is kiválóan megállják a helyüket. M. M. Szmirin könyve ebből a szempontból is követendő példaképünk lehetne. NIEDERHATJSEB EMIL JAN REYCHMAN : ZE STOSUNKÓW KULTURALNYCH POLSKO—WÇGIERSKICH W EPOCE OSWIECENIA (Warszawa, Universytet Warszawski Dzial Wydawnietw. 1960. 81 1.) LENGYEL-MAGYAR KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN Jan Reychman professzor, a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője már több mint húsz éve foglalkozik a magyar—lengyel történelmi, nyelvészeti és művelődéstörténeti kapcsolatok felkutatásával és feldolgozásával. A második világháború alatt lengyel menekültként élt Magyarország területén és bámulatos gyorsasággal sajátította el a magyar nyelvet. Egymás után írta a magyar—lengyel kapcsolatokról, magyarországi lengyel polonicákról szóló cikkeit, recenzióit a magyarországi lengyel menekültek lapjaiban és folyóirataiban. E kisebb írásokból egy kis kötetrevaló gyűlt össze már 1944-ben, és csak a háború utolsó szakaszának gyors eseményei akadályozták meg, hogy az ötéves tartózkodás alatt írt cikkek, ismertetések könyvalakban megjelenjenek. Reychman a felszabadulás után hazájába visszatérve külügyi, majd egyetemi turkológiai munkája mellett szorgalmasan ismertette a lengyel szakfolyóiratok hasábjain a magyar történettudományi, levéltári irodalmat és a lengyel—magyar kapcsolatokról szóló könyveket, tanulmányokat. Magyar—lengyel irodalmi kapcsolatok kérdésében is nem egyszer szólalt fel a Pamiçtnik Literacki, a Nowa Kult ura ós más folyóirat ok hasábjain. Ä Rocznik Literackiban (Irodalmi Évkönyv) rendszeresen ismertette az évenként lengyel fordításban megjelenő magyar szépirodalmi műveket. 1952-ben a lengyel—magyar kulturális egyezmény alapján létrejött varsói egyetemi magyar tanszék megbízott vezetője lett, ahol Magyarország történelmét, földrajzát és folklórját adta elő és doktori szemináriumot vezet. A tanszék számára elkészítette „Dzieje Wegier" címen Magyarország történetéről szóló jegyzetét, ugyancsak lefordította lengyelre a Heckenast—Incze—Karácsonyi—Lukács—Spira-féle ,,A magyar nép története" c. népszerű áttekintést. Ettől az időtől kezdve még fokozottabb energiával foglalkozik a magyar—lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok, kiadványok ismertetésével, a lengyelországi finnugor kutatások felkutatásával és összegezósóvel. Néhány éve ő irányítja a nagy, akadémiai magyar—lengyel szótár munkálatait is. Eredeti önálló kutatásai az utóbbi években a felvilágosodás korának magyar— lengyel művelődési kapcsolataira irányultak (Polacy w k^pielach bardiowskich w XVIII i XIX wieku. Spraw. PAU. 1953. — Podróze polskie do kqpieli bardiowskich w XVIII i na poczatku XIX wieku. „Wierehy", XXVII. 1958. — Jakoobini wegierscy w roku 1794 a Insurekcja Kosciuszkowska. „Kwartalnik Ilistoryczny", 1957. — Les études finno-ougriennes en Pologne. „Ural-Altaische Jahrbücher", 1959. — Zur Beschäftigung mit der ungarischen Sprache im Polen des 18. Jahrhunderts. „Ural-Altaische Jahrbücher" [Memorial Farkas] 1959 stb.) és ezeknek első nagyobb összegezését éppen a Varsói Egyetem Filológiai Kara Kiadványainak sorozatában, a Magyar Tanszék 1. köteteként megjelent munkábí III K'c iptuk. Reychman e munkájában a felvilágosodáskorabeli lengyel—magyar kapcsolatoknak azt a részét mutatja be, amelyek a kor kiváló mágnása, a sokoldalú filológiai érdeklődésű Adam Czartoryski (1734—1823) személyéhez fűződnek. Czartoryski birtokai Lengyelország déli területén feküdtek, ós ez lehetővé tette számára, hogy a Kárpátok túlsó oldalán élő magyar nemességgel személyes kapcsolatokat tartson fenn. Czartoryski 14*
