Századok – 1963
Történeti irodalom - Szmirin; M. M.: Germanija epohü Reformacii i Velikoj kreszt’janszkoj vojnü (Ism. Niederhauser Emil) 712
712 TÖRTÉNETI IRODALOM képet ad a baldwini politika lényegéről; ugyanilyen markáns vonásokban sikerült a munkásosztályon belüli fő politikai áramlatokat vizsgálat alá vennie és rámutatnia a gazdasági ellentéteket, a politikai helyzet alapkérdéseit, valamint a teendőket illetően e csoportok közt kialakult eltérésekre. Ily sokoldalú s a problémák teljes megjelenítésének igényével fellépő munkának a kifejtése még tapasztalt kutató számára sem oldható meg könnyen. Jemnitz János is érzékelhetően küzdött tanulmánya felépítésével, s bár sikerrel tett eleget a maga elé tűzött feladatnak e téren is, írása nem mentes a nehézkességtől, ami főleg az előre és visszautalásokban ós néhány ismétlésben nyilvánul meg. Néhány jegyzetnek (pl. a 41. oldalon az 6. sz. jegyzetnek) a szövegbe illesztése is indokoltabb lett volna. Nagyon hasznos az a néhány bevezető oldal, amely az 1926. évi általános sztrájk történeti helyét jelöli meg és egyben bepillantást enged a szerző széleskörű és nagyobb időszakokra kiterjedő tájékozottságába. II. HARASZTI ÉVA M. M. СМИРИ H : ГЕРМАНИЯ ЭПОХИ РЕФОРМАЦИИ И ВЕЛИКОЙ КРЕСТЬЯНСКОЙ ВОЙНЫ (Москва, Учпедгиз. 1962. 261, 2 стр., 4 карты) M. M. SZMIRIN: NÉMETORSZÁG A REFORMÁCIÓ ÉS A NAGY PARASZTHÁBORÚ KORÁBAN Szmirin professzor neve Magyarországon nemcsak a történészek körében ismeretes. Münzer Tamás népi reformációja c. nagy munkája, amely 1947-ben jelent meg (1955-ben pedig második, javított kiadásban, s valamivel korábban, 1954-ben magyar fordításban), a feudalizmus korával foglalkozó történészeken túlmenően nálunk (és külföldön is) a teológusok körében is élénk vitákat váltott ki, de ugyanakkor az esetleges ellentétes vélemény mellett is minden oldalról a tudós feldolgozás pontossága és lelkiismeretessége iránti osztatlan elismerést. 1952-ben jelent meg M. M. Szmirin másik nagy munkája, „Fejezetek a németországi politikai harc történetéből a reformáció előtt" c. összefoglalása, amely bizonyos hátteret ad a Münzerről szóló könyvhöz. Az itt ismertetett könyvben a szerző ennek a két müvének alapvető eredményeit összegezi népszerű formában, igen részletes figyelemmel a tárgyalt kérdések előzményei iránt. Tárgya voltaképpen Németország története a XVI. század első negyedében, s a bevezető fejezetekben, amelyek a korszak gazdasági fejlődésót mutat ják be, ezzel az időbeli kerettel dolgozik a szerző, ezen belül szól a politikai helyzetről, a feudális széttagoltság súlyos következményeiről s a katolikus egyház zülléséről. Az antifeudális mozgalmak kialakulásának az előzményeit vizsgálva viszont kissé mélyebbre nyúlik vissza időben, s a Bundschuh első, 1440-es évekbeli jelentkezésétől, az armagnac-ok elleni partizánharctól és a Reformatio imperatoris Sigismundi polgári programjának az ismertetésétől kíséri figyelemmel az ellenzék különböző irányzatainak a fejlődósét a reformációs mozgalom kibontakozásáig. Az eszmei előzmények közt M. M. Szmirin természetszerűleg nagy jelentőséget tulajdonít a humanizmusnak, s ezért igen élénk, plasztikus és szellemesen megírt körképet ad a humanizmus németországi csoportosulásairól és tendenciáiról. Ezek után tárgyalja Luther fellépését és tevékenységét a parasztháborúig, Münzer nézeteinek kialakulását, végül pedig a nagy parasztháború eseményeit, kellően kidomborítva itt Münzer irányító és szervező jelentőségét. A befejezés rövid kitekintést ad Németország további fejlődésére a XVI. században. A könyv a középiskolai tanárok számára készült sorozat egyik kötete (ennek a sorozatnak az egyetemes történet egyes kérdései mellett a Szovjetunió népeinek a történetét egyes korszakok szerint népszerű tudományos munkákban felfáró köteteire eddig általában nem fordítottunk elég figyelmet, pedig a Szovjetunió történetét 1907— 1917 közt tárgyaló kötet 1956-ban magyar nyelven is megjelent). Fő'célja ennek megfelelően a legújabb tudományos eredmények rövid, a lényeget visszaadó összefoglalása, a csupán a szakembert érdeklő bizonyító anyag elhagyásával, ill. leszűkítésével, s amellett — a tudományos színvonalból mit sem engedve —- élvezetes, jó stílusban. (Elég sajnálatos, hogy nálunk ezt általában külön meg kell jegyezni, mintha nem volna voltaképpen természetes dolog, hogy a legalaposabb tudományt is elő lehet adni színes és
