Századok – 1963

Történeti irodalom - Jemnitz János: Az 1926. évi angol általános sztrájk előzményeiről (Ism. H. Haraszti Éva) 711

TÖRTÉNETI IRODALOM 711 konfliktusai indították ol azon az úton, amely rövid idő alatt homlokegyenest ellentétes irányba fordult: a török szövetségében elkezdett Habsburg-ellenes kuruc mozgalom kibontakozásához vezetett. Izsépy Edit bevezető tanulmánya és jegyzetei jól segítik elő a kiadott levelek helyes történeti értékelését, tartalmazzák azokat a szükséges ismereteket, amelyek lehetővé teszik a levelekből kibontakozó történeti kép kiszélesítését, a korkép egészébe való beillesztését. Problematikusnak csupán a kiadvány terjedelmét tartjuk. Kétségtelen ugyanis, hogy a kiadott levelek között akadnak kevésbé jelentősek, sőt érdektelenek is. A teljesség igényéből kiindulva, a szerző olykor még a török eredetű levelek magyar kísérőleveleit is bevette kiadványába, amit a magunk részéről mindenképpen túlzásnak tartunk. Úgy véljük, hogy jónéhány esetben indokolt lett volna a kiadásra szánt anyagot a történeti érték szempontjából megrostálni. — Ennek a kérdésnek a felvetését már csak azért is szükségesnek tartjuk, mert a Csáky-levéltár legnagyobb történeti értékkel bíró levelezési anyagát, véleményünk szerint, nem is a török végek parancsnokainak itt kiadott missilisei. hanem a magyar végvári kapitányok Csáky Ferenchez írt és mind a mai napig kiadatlan jelentései képezik, amelyek a Csáky-család központi levéltárában találhatók. s amelyeket a jegyzetek összeállításánál részben Izsépy Edit is felhasznált. Míg a török eredetű levelek ugyanis a magyar birtokos nemesség törökkel való, külső ellentéteit mutatják meg, addig a magyar kapitányok jelentései a korabeli magyar rendi társadalom belső életébe, a birtokos nemesség, a jobbágyság és a katonai rétegek közötti osztály- és rétegellcntétek szövevényébe világítanak bele. Az előbbi forráscsoportban a magyar jobbágyság csupán passzív, szenvedőleges mivoltában mutatkozik meg, s végeredményben statikus összkép adódik az 1660-as évek kelet-magyarországi társadalmáról. Ezzel szemben az utóbbi forráscsoport a maga feszültségeiben és mozgásában tükrözi a keleti országrészek egész magyar társadalmát, s roppant sokrétű, változatos anyagot szolgáltat a kuruc mozgalmak íömegrbázisának tanulmányozásához. A Csáky-levéltár török vonatkozású levelezésének igen hasznos és örvendetes kiadása után. most már fokozottan indokoltnak tartjuk e magyar eredetű missilisanyag mielőbbi publikálását is. Felhívjuk rá nemcsak az arra leginkább hivatott Izsépy Edit, de az illetékes tudományos fórumok figyelmét is. BENCZÉDI LÁSZLÓ JEMNITZ JÁNOS: AZ 1926. ÉVI ANGOL ÁLTALÁNOS SZTRÁJK ELŐZMÉNYEIRŐL (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 20. Budapest, 1961. 73 1.) Igen örvendetes, hogy az Értekezések új akadémiai sorozatában szép számmal kapnak helyet egyetemes történeti tanulmányok is. Jemnitz Jánosnak az 1926. óvi angol általános sztrájk előzményeiről írt színvonalas és komoly elemzőkészségről tanúskodó tanulmánya a szerző első nagyobb tudományos vállalkozása. Ugyanakkor meggyőző cáfolata az éveken át számos magyar történész által fenntartott nézetnek, amely szerint .Magyarországon lehetetlen egyetemes történeti tárgyú témát tudományosan feldolgozni. A szerző a 9 napos drámai harcot megelőző hónapok történetét a kormány és az angol szakszervezetek hivatalos jelentései, a sajtó, a feldolgozások és a memoárirodalom bőséges ismerete alapján kíséri végig és teszi érthetővé, hogy a XX. századi angol történet kiemelkedő társadalmi összeütközése, bár magában rejtette a mélyreható társadalmi-polit ikai változások lehetőségét, miért nem járhatott sikerrel az angol munkásosztályszámára. A szerző minden oldalról bemutatja a döntő harcokra való előkészületeket, a 4 millió angol munkás sztrájkba lépését megelőző hónapokban és a sztrájk előestéjén: a kormány tudatosan és nagy körültekintéssel indította meg táiftadását, a munkások többségére a tájékozatlanság ós előkészületek hiánya volt a jellemző, a szakszervezetek és a Labour Party hivatalos vezetősége a kompromisszumok útját kereste, a következetlen baloldali ellenzék pedig képtelennek bizonyult az ellenakcióra. Az ahgol kommunista párt ilyen helyzetben hiába kísérelte meg, hogy a munkásságot egy vesztett hadállásból szinte teljesen magárahagyva vezesse új támadásra. Jemnitz János biztos kézzel bogozza ki a kormány, a burzsoázia táborában meglevő taktikai nézeteltérések hátterét, s — ha röviden és nem eléggé nyomatékosan is, — jellemző 14 Századok