Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BUCKLE ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 641 mezesében életmódjáról, öltözködéséről, ünnepeinek és hétköznapjainak szokásairól — írott munkák alkotják, ismerte Buckle Tamás „nagyszerű művét", és lekötötték figyelmét „okoskodásai". Munkájában mégsem használta fel ezeket, mert, mint Zsilinszky írja: „fárasztották". Az igazság inkább valahol ott lehet, Jiogy a magyar nemességről Buckle alapján nem lehetett volna olyan derűs, békés, csillogó és imponáló képet festeni, mint ami a Radvánszky gyűjtötte kelengye-lajstromokból, lakodalmi leírásokból, végrendeletekből és a vendégségek tudósításaiból elénk tárul.63 A magyar történetírásnak csupán egyetlen, életében is mellőzött és soha kellően nem méltányolt szürke munkása vetít Buckle gondolataiból a nép életére fényeket. Rozvány György „Nagyszalonta története" c. munkájának megírásánál Buckle művét tekintette vezérlő kalauzának. A történelem törvényszerű folyamatában a nép, főleg a hajdúság életviszonyainak alakulását keresi. Keményen bírálja a nemeseket; főleg a főurakról mond a magyar történeti irodalomban szokatlanul bátor ítéletet. A szépítgetés nem kenyere, a hibákkal együtt az igazságot akarja megírni. Fraknóit azért marasztalja el, mert Pázmányról apologiátés nem történelmet írt. A Habsburg-ellenes harcok történetét elemezve is osztálykategóriákban gondolkozik, és tudatában van annak, hogy a nemzet nem örök valóság, hanem történelmi képződmény. Nagyszalonta történetét feltáró tanulmányai azonban azt is bizonyítják, hogy a bennük kifejtett eszméknek a századforduló Magyarországán nem volt társadalmi talajuk. Rozvány jogvégzett, ügyvédi gyakorlatot folytató kereskedő-származék, de elsősorban „mezei gazda" volt, írásait azonban saját pátriájában ertetlenül, sőt ellenségesen fogadták. A hivatalos történetírás pedig közönyösen tekintett el felette, munkáját hűvösen tudomásul vették, de még bírálatra se méltatták. Talán csak bizalmasa értette meg, Márki Sándor, akinek hosszú levelekber*»fejtette ki tudományos terveit, gondolatait egyes történeti munkákról és a történetírásról. A „Találmányok és ipar történelme" c. műve kéziratban lappang. Terve, hogy bemutassa, miként szívták éltető nedveiket a népből a magyar irodalom és történelem nagy alakjai, Pázmány és Arany János, hogyan hatnak a népmondák és mesék az általános gondolkozásra, sohasem valósulhatott meg. Nézetei a nép történetteremtő erejéről, a királyok tehetetlenségéről a korszellemmel szemben elszigetelt kuriózumok maradnak. A bucklei elvek még feltűnnek a radikálisok gondolataiban.64 63 Zsilinszky Mihály : Buckle a társadalom törvényeiről. Evangélikus Országos Levéltár. Zsilinszky hagyaték EOL Fol. 264. Uő : Tájékozás az európai és hazai állapotok felett a XV. század végén ós a XVI. század elején. Uo. Fol. 92; uö : A történelem fogalmáról. 1. Történet ós természet. Uo. Fol. 93; uö : Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Bpest. 1886. Értekezések a történettudományok köréből XII. köt. 9. f.; uö : Az 1708-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Értekezések a történettudományok köréből. 1888. XIII. köt. 11b.; uö : Emlékbeszéd Radvánszky Béla felett. 1908. 6. 1. 64 Rozvány György ; Nagyszalonta mezőváros történelme (monographiája) tekin-tettel a derecskei uradalomhoz tartozó egykori hajdúközségek viszonyaira. Gyula. 1870. 135, VIII. 1.; uö : Nagyszalonta történelméhez. Nagyszalonta. 1889. 232. 1. A bevezetésben külön részt szentel „Buckle angol történész következtetése" címmel az emberi cselekedeteket befolyásoló okok taglalására. Fraknóiról: levelei Márki Sándornak, Nagyszalonta 1876. dec. 2.; 1879. jan. 24. Művének közönyös fogadtatásáról levele Márkinak. Nagyszalonta. 1889. jún. 22.; a nép gondolkozásáról és az uralkodók hatalmáról: Nagyszalonta. 1897. febr. II. Sokoldalú egyéniségét kitűnően jellemzi: Sáfrán Györgyi : Arany János és Rozvány Erzsébet. Bpest. 1960. 18—23. 1. Harkányi Ede: Tudomány és kathojicizmus. Bpest. 1909. 30. 1. Zádor Anna szíves közléséből.
