Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
640 R. VÁRKONYI ÁGNES: В UCK" LR ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS séget, mások fordítók, hivatalnokok lettek, s a század végére, akik megértékvalamennyiöket a polgári értelmiség szabályozott liberalizmusa jellemzi. Azok az eszmék, amelyeket Buckle is vallott, a történetírás hazai gyakor, latában idejétmúlttá váltak, még mielőtt számottevő hatásúvá erősödhettek volna. Egyes gazdaságtörténeti vagy helytörténeti munkákban még tanúi lehetünk olyan kísérleteknek, melyek a királyok és uralkodók helyett a nép életét próbálják a történelem középpontjába állítani, de ennek az elvnek a következetes megvalósításával sehol sem találkozunk. Gondolatfoszlányok és mellékmondatok azonban jelzik, hogy néhány dolgozóasztalon még ott feküdt a „History of Civilisation". Kautz Gyula gazdaságtörténeti munkájában használja Buckle művét, és történetfilozófiai vizsgálódásaiban, amelyekből soha nem született meg az élete főművének szánt munka, Buckle gondolatai is elkísérik.®2 Zsilinszky Mihály ugyancsak történetfilozófiai munkájának fejezeteit írva forgatta sokat Buckle könyvét még a századforduló után is. A történelem törvényszerű menetére vonatkozó megállapításaiban Buckle véleményét fogadja el. Tervezett világtörténelmi művének második fejezetét „Buckle a társadalom törvényeiről" címmel szándékozott megírni. Carlylenak az egyéni hősökről vallott nézeteit a „History of Civilisation" gondolataival cáfolja, bár Buckle nézeteit sem vallja fenntartások nélkül magáénak. A személyiség történeti szerepéről Buckle elgondolásaiból kiindulva, de Mill és főleg Lecky eszméivel megtámogatva hosszú viták után olyan álláspontot alakított ki, hogy a korszellem és az egyén kölcsönhatása érvényesül a történelem változásaiban. Hasonló meggondolások vezették a hazai történelem vizsgálatában is. „Az eszmék harca a világgal tekintettel a hazai viszonyokra" c. műve sohasem készült el — de egy befejezett, csak kiadásra nem került munkájában, a „Tájékozás az európai és hazai állapotok felett a XV. század végén és a XVI. század elején" c. tanulmányában a pozitivizmus leghaladóbb eszméi vezérlik. Bírálja a feudális viszonyokat, világosan látja az ország népének osztálytagozódását és a gazdagok és szegények osztályának éles szembenállását, nemcsak vagyoni, jogi, de műveltségi viszonyaikban is . . . Az ország életében pedig az ipar és a kereskedelem fejlődését látja a legnagyobb jelentőségűnek. Zsilinszky megjelent munkáin, főleg egyháztörténeti tanulmányain, ha nem is olyan nyilvánvalóan mint kéziratos műveiben, de jól felismerhetőek a történelem törvényszerűségeit a természet törvényeihez hasonlító, a főnemesség magánérdekeinek politikai érvényesülését ostorozó, a klérus és a teológusok világi ténykedését elmarasztaló bucklei gondolatok. Emlékbeszédeiben pedig a történetírók súlyát ugyancsak a korai pozitivista művek, főleg Buckle nézeteivel méri. A tudomány mindenhatóságába vetett hit tölti el. „Egészben véve a tudománynak olyan általános hatása van az emberiség fejlődésére, mint a nap világosságának a természetre" — mondja Radvánszky Béla felett tartott akadémiai emlékbeszédében. Tőle tudjuk, hogy Radvánszky, akinek életművét a magyar nemesség művelődési viszonyairól — az ő értei-62 Kautz Gyula tudtunkkal az első Magyarországon, aki nyíltan vitázik a marxizmussal. Egyike azoknak, akik a tudós tárgyilagosságával kísérik figyelemmel a szocialista irodalmat, de célja egyértelmű: a communisztikus eszméket azért akarja megismerni, hogy minél eredményesebben harcolhasson ellenük. Éppen ezért lenne fontos, ha ismernénk kézhatban lappangó történetfilozófiai müvét, amelyben tudtunkkal Buckle nézeteire is épített. Mátrai : i. m. 300—302. 1. és Földes Bóla : Kautz Gyula emlékezete. Bpest. 1911.
