Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
638 R. VÁRKONYI ÁGNES: В UCK" LR ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS ténetírásban még nem érkezett el a szintézisek alkotásának ideje. Pedig akkoriban készül el a Dózsa felkelés első polgári szemléletű monográfiája, s írója. Márki Sándor, maga is forgatja Buckle művét. A 80-as évekre Buckle valóban korszerűtlenné vált Magyarországon. Nem úgy, ahogyan a valóság elől a teológiában, a feudális nemesi szemlélet bástyái közé, vagy az adatgyűjtés emigrációjába vonuló történetírók bizonygatták, hanem az idő haladt túl rajta. Buckle tudományos optimizmusa, amely a polgárság hatalmának örökkévalóságát hirdette, csődöt mondott, tényanyaga nem nevelte tekintélytiszteletre, megelégedettségre a néptömegeket. „Hosszú élet, sok tanulmány s tapasztalás után — vallja Trefort Ágoston 1885-ben — absztraháltam magamnak azon három nagy igazságot, hogy a forradalom kultuszával szakítani kell, ha egészséges fejlődést óhajtunk; hogy az alkotmányosságot az abszolút hatalommal szemben erősen kell védeni, végre, hogy az állami alakulásoknál a vallás és egyház mozzanatait a számításból nem szabad kihagyni." Magyarországon az a történetszemlélet, amely az erősödő munkásmozgalommal szemben a történelem példájával akarja óvni az uralkodó osztályok pozícióit, fékezni a feltörekvők harcát, elméleti alapvetésében az 1885-i történészkongresszuson jelentkezik. Az új szemlélet preludiuma: leszámolás egyszer s mindenkorra a pozitivizmussal, főleg pedig a benne jelentkező olyan szélsőséges nézetekkel, mint amilyeneket Buckle képviselt. Ipolyi Arnold „A történelem s a magyar történeti szellem" c. elnöki megnyitó beszédében Bucklet azok közé a történészek közé sorolja, akik „nagyobbára egyoldalú eszméből s rendszerből" indulnak ki a történelem „félszeg törvényei keresésében és felállításában". Ipolyi Bucklet nemcsak Vicovah Queteletvel, J. St. Mill-lel és Draperrel helyezi egy sorba, hanem Szent Ágostonnal, Schlegellel, sőt Bossuetval is, akit talán egyetlen történész sem marasztalt el annyira, mint a „History of Civilisation" írója.58 A kongresszus I. osztálya „A történelem mint tudomány" с. témát vitatta meg. Az ülést Pulszky Ferenc azzal vezeti be, hogy eleve elhatárolja felfogását Buckle és általában az „angolok" állápontjától: „Sokan lesznek köztünk is, akik emlékezni fognak, miként Buckle harmincegy év előtt igyekezett a történelemben is felkeresni s megállapítani az általános törvényeket s kimutatni az események kényszerűségét, hogy a történelmet is a tudományrangjára emelhesse. Mi e tekintetben eltérünk az angolok nézetétől . . . "; a történelmet úgy tekinti tudománynak, hogy abban minden vélemény elfér, de egyben cáfolható is. Tévednénk azonban, ha ebben a szemléleti nihilizmus jeleit vélnénk felfedezni. 1885-ben a magyarországi polgári történetírásnak már meglehetősen világos szemléleti keretei bontakoztak ki. Lánczy Gyula a történelmi módszerről értekezve a pozitivista történetszemlélet megsemmisítő bírálatát tekintette feladatának. A szemlélet kiemelkedő képviselőjét Buckleben látta, s Comte elveit is csupán azért tekinti végig, mert, mint mondja, — „Buckle elméletének lényegét csak Comteból lehet megérteni". Pauler 58 Ipolyi Arnold: A történelem s a magyar történeti szellem. Megnyitóbeszéde A Magyar Történelmi Társulat 1885. júl. 3—6. napjain Budapesten tartott congressusánakirományai. (Szerk. Szilágyi Sándor.) Bpest. 1885.4.1. — A,,History of Civilisation" legszellemesebbrés zleteinek egyike a Bossuet,,Universal Hist ory "- jávai foglalkozó szakasz. Ez a mű Buckle szerint „a legszánalmasabb meztelenségben mutat be egy korának vakbuzgósága által eltorzított lángelmét". Kimutatja, milyen következményei lettek annak, hogy Bossuet a theológia véleményét történelmi törvénvnek fogadta el. Buckle: i. m. II. köt. 282—284. 1, — Trefort Ágoston:' Emlékbeszédek Guizot Ferenc felett. Bpest. 1885. 4.1.
