Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
ASPBOMONTE ÉS A MAGYAK EMIGEÁC1Ó 1862-BEN 63 működésükre támaszkodva gondolták megvalósítani. Különösképpen Frigyesy és Dunyov foglaltak határozottan állást a Kossuth képviselte — megítélésük szerint csődbe jutott — emigráns politikával szemben. Mikor Frigyesy 1862 nyarán Garibaldi fokozott ténykedését látja, ekképpen nyilatkozik: ,,. . . jelenleg reményem van, hogy Kossuth moderált politikája meg fog bukni, ideje volna!!!"10 4 A nyilvánosságra jutó dunakonföderációs tervet szerencsétlen dolognak tartotta Frigyesy és Dunyov egyaránt, mert véleményük szerint annak minden pontjából kitűnik, hogy Párizs és Turin sugallta — egyébként Rattazzi ezirányú közreműködését Kossuth sohasem tagadta, bár a terv alapgondolatai saját meggyőződésével talalkoztak. Frigyesy frappánsan úgy nyilatkozik Pulszkynak a konföderációs tervről, hogy ,,. . . ez mind Napoleon terve nem az övé". Megítélése szerint a nagyhatalmi kombinációtól függő államszövetség nem szolgálná a haza érdekét. ,,. . . inkább tisztelt Pulszky úr áljon Országunk csak 8 millióból és egyességben mint egy konfederatio és több nemzetekből: no ugyan kimutatta most a foga fehérét" — utalt Kossuthra.105 Nem kis felháborodással fogadták a Garibaldihoz hű magyar emigránsok Klapka és Kossuth nyílt leveleit. Frigyesy, miután kiszabadult az aspromontei katasztrófát követő fogságból, úgy nyilatkozott Kossuthról és Klapkáról, hogy ,,. . . szépen viselték magukat az öreg ur (Garibaldi) irányába de majd ő rájuk is kerül sor, szégyelhetik magukat."10 6 A magyar emigráció demokratikus szárnyának kritikája minden élessége és erélyessége ellenére , is alapvetően javító, segítő szándékból fakadt. Sok keserű tapasztalat, a turini kormányzat konzervatív tartalmú társadalmi politikája vezette rá Frigyesyt , és Dunyovot is arra, hogy a magyar emigráció amúgy is bomladozó, gyengülő erejét egy demokratikusabb tartalmú politika szolgálatába állítsák. Ilyen irányban kívántak hatást gyakorolni és befolyásolni Kossuthot is. Bírálatuk nem arra utal, mintha áthághatatlan szakadék választotta volna el őket Kossuth társadalmi-politikai nézeteitől, de a meglevő, nem elhanyagolható nézet, beli különbségeket az adott történelmi pillanat még inkább felnagyította, kiélezte. Ehhez éppen Kossuth magatartása járult hozzá, többek között azzal, hogy élesen elhatárolta magát Garibaldi demokratikus tartalmú nemzeti programjától, és ezzel akarva-akaratlanul egy táborba sodródott az Olaszország társadalmi átalakulását konzervatív tartalommal lezárni kívánó uralkodó csoportokkal. A magyar garibaldisták egyáltalában nem utasították el, hogy Turin kedvező esetben a magyar ügy fegyveres támasza legyen, viszont ennek érdekében nem voltak hajlandók szemet hunyni a turini kormány antidemokratikus belpolitikája felett. Kossuth ezt megtette — ezért indokolt a vele szemben fellépő kritika is. Nem az volt a baj, hogy Kossuth a magyar, nemzeti ügy érdekében Turinra támaszkodott, hiszen az adott nemzetközi helyzetben ez indokoltnak is látszott, a hiba abból származott, hogy Garibalditól szükségtelenül elhatárolta magát. Az ellen senki sem emelhetett volna szót, ha Kossuth 1862-ben minden irányban, minden vonatkozásban megőrzi semlegességét, nem köti meg kezét, hogy annál szabadabban, biztosabban cselekedhessen a kialakuló helyzetben. A baj ázonban ott volt, hogy kezét nagyon is megkötötte, tevékenységét 104 Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Milano, 1802. jún. 11. (O. Sz. K. Kézirattár. Pulszky-gyűjtemény). los Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Milano, 1862. jún. 7. (uo.). 106 Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Genova, 1862. okt. 12. (uo.). У
