Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BUCKLE ËS A M AG Y AB POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 625 időben tehát, amikor a „History of Civilisation"-t Magyarországon megismerték, a történettudomány területén átmeneti állapotok uralkodtak, eszmék harca folyt, és különböző nézetek versengtek érvényesülésért. Л Buckle felé forduló érdeklődésnek, a nézetei körül kialakuló vitának éppen az adja meg a jelentőséget, hogy a harc kimenete még nem dőlt el. Toldy Ferenc az 1861/62. tanévben „A történettudomány Encyclopédiája és Methodológiája" címmel tartott egyetemi előadásában rendkívül nagy figyelmet szentel a művelődéstörténetkutatás kérdéseinek. Fejtegetéseiben Buckle művére is támaszkodik, de csak részben ért egyet vele. „Csak a természeti és kultúrai állapotok növelségének ismerete nyújt a történésznek a tudomány mai állapotján elég eszközt a történeteket kellőleg érteni" — mondja, és elfogadja, hogy a nép viszonyainak ismerete elengedhetetlenül fontos. Mégis a társadalom széles rétegeivel szemben az uralkodóknak, a kiváltságokat nélkülözők ellenében a kiváltságosaknak biztosítja az elsőbbséget a történelem mozzanatainak meghatározásában. „Bár gáncsoltatnak azon történetírók, kik munkáikban a népek helyett csak az uralkodókat, a nyilvános élet viszonyai helyett csak az előkelő családokat veszik figyelembe: s minden történelmet híres személyek neveihez kötnek; mégis igaz marad, hogy főleg egyes születés, talentom, jellem által kitűnő emberek azok, kik korukra hatnak, ezek szellemét, sorsát, eseményeit határozzák s családi viszonyaik által fontos változásokra és eseményekre a legnagyobb befolyást gyakorolják, annyira, hogy ezek ismerete nélkül nagyrésze a történetnek nem is érthető, fel sem fogható."32 Toldy látszólag csupán az egyes emberek történeti szerepének fontosságáról beszél, valójában az egyik leglényegesebb kérdésben foglal állást. Felfogása szerint az általános törvényszerűségek helyett az egyes emberek hatnak korukra, az egyének határozzák meg a történelem menetét. Az egyén történelmi szerepe a mű körül egy évtized múlva kialakuló vitának egyik főkérdése lesz. Kossuth szerepéről pl. Madarász László Buckle alapján alkot véleményt. A vita másik főproblémáját, a vallásos ideológia szerepének megítélését, a szabadakarat, az erkölcsiség kérdéseit ugyancsak már most exponálja Tóth Dénes ismertetése a Budapesti Szemlében.3 3 Tóth Dénes nem önálló gondolatokat közöl, hanem az Edinburgh Review-ban megjelent kritikát kivonatolja, amely metafizikai érvekkel támadja Buckle rendszerét. A történelem folyamata véleménye szerint tudományos módszerekkel teljességgel korszakából. Hazánk. 1851. 345. 1. — Báth Károly : Bernard Máté pápai nyomdász. Győri Történeti füzetek 1864. III. f., 283. 1. — Sándor P. : i. m. — Kerkapoly Károly : Világtörténet ósztanilag előadva. Pápa. 1859. I. köt. 276. 1. Bevezetés. — Az ideológiai frontok kialakulásának folyamatát vázolja Mátrai László : A „doktrinérek" a marxizmus első magyarországi ellenfelei. Gondolat és szabadság". Bpest. 1961. 280. 1. — Toldy Ferenc magyar akadémiai titoknok közülési előadása az akadémia történetéről, 1847 végétől 1858-ig. Hazánk. 1859. 93.1. és Toldy Ferenc : A magyarok műveltségi állapotja a kereszténység felvétele előtt. Űj Magyar Múzeum. 1850—51. I. — Franki Vilmos : A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata; uő. : Magyar főpapok a trienti zsinaton. Esztergom. 1863; uő. : Pázmány Péter és kora. Pest. 1865. Témánk szempontjából különösen e háromkötetes munka bevezetése érdemel figyelmet. O. L, Madarász József irathagyatéka, 1. csomó 197. pallium. Madarász László levele Madarász Józsefhez 1871, ápr. 5. Spira György közlése alapján. Az irodalmi Deák-párt keletkezésének időpont ját tisz,táxza:SomogyiSándor: Az „irodalmi Deák-párt kérdéséhez", Irodalomtörténeti Közlemények. 1962. 2. sz. 161. 1. 32 Toldy Ferenc : A törtónettudománv Eneyclopediája és methodologiája. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár (MTAKt) tört. 4. r. 29. 1. 33 Tóth Dénes : History of civilisation in England. Bp. Sz., 1862. 15. köt. 212. 1.
