Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BUCKLE ËS A M AG Y AB POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 621 okoznak, a jó emberek cselekedetei csak múló üdvöt; és végül mind a jó, mind a gonosz teljesen megsemmisül, kiegvenlíttetik a következő nemzedékek által és eltűnik a futó századok örök mozgásában. De a nagy férfiak felfedezései nem hagynak el bennünket soha; ezek halhatatlanok; örök igazságokat tartalmaznak, melyek túlélik a birodalmak romlását, melyek tartósabbak, mint a küzdő vallási felekezetek harcai, és tanúi az egymásra következő vallások elenyészésének. Minden vallásnak külön mérvei, külön szabályai vannak; egy bizonyos vélemény uralg az egyik században, a másikban más. Mind eltűnnek, mint egy álom, mint a képzelem szülöttei, melyek még árnyékot sem vetnek maguk után. Csak a tudomány fölfedezései maradandók, egyedül nekik köszönhetjük mindazt, amivel birunk; örök időkre élnek, soha nem fiatalok, soha nem vének, magukban hordják életük csíráját, tovább özönlenek, egy örök halhatatlan folyamban, lényegesen növekednek, önmaguk szülik folytatásaikat, melyek később létre jönnek, és így a legtávolabbi utódokra is hatnak, sőt századok lezajlása után még tevékenyebbek, mint kinyilatkoztatásuk pillanatában." E nemes pátosz őszinteségében nem kell kételkednünk. Bár az új gazdasági és társadalmi rend ellentmondásai már jelentkeztek, feloldhatatlanságuk nem volt még nyilvánvaló. Buckle még azok közé a polgárok közé tartozott, akikről Lenin azt írja, hogy „őszintén hittek az általános boldogulásban és őszintén kívánták azt, őszintén nem látták, részint nem is láthatták a hűbériségből kifejlődött rend ellentmondásait".25 Buckle nézeteinek helyes vagy helytelen voltáról ma, a marxista történetírás nagy eredményeit is létrehozó korszakban, időszerűtlenség lenne vitatkozni. Hitele ma már nem kérdés, igazságai mellé a történelem állított magasabb mércét. Annál tanulságosabb azonban megvizsgálnunk, hogyan fogadta elveit kora, mit látott abban a történeti tényanyagban, amelyet Buckle a múlt mélyéről felszínre hozott. II A „History of Civilisation in England" az európai polgárság történeti útját mutatja be, amint eljutott a hatalom legmagasabb és megingathatatlannak vélt csúcsaira. Közben pedig vázolja azokat a vizsgálódási módszereket, amelyek legalkalmasabbak a polgáriasodás folyamatának feltárására. 25 Buckle : Anglia művelődésének története. 2. köt. 47. 1. — „The gigantic crimes of Alexander or Napoleon become after a time void of effect, and the affairs of the world return to their former level . . . The actions of bad men produce oiily temporary evil, the actions of good men only temporary good; and eventually the good and the evil altogether subside, are neutralized by subsequent generations, absorbed by the incessant movements of future ages. But the discoveries of great men never leave us; they are immortal, they contain those eternal truths which survive the shock of empires, outlive the struggles of rival creeds, and witness the decay of successive religions. All these have their different measures and their different standards; one set of opinions for one age, another set for another. They pass away like a dream; they are as the fabric of a vision, which leaves not a rack behind. The discoveries of genius alone remain: it is to them we owe all that we now have, they are for all ages and all times; never young, and never old, they bear the seeds of their own life; they flow on in a perennial and undying stream; they are essentially cumulative, and, giving birth to the additions which they subsequently receive, they thus influence the most distant posterity, and after the lapse of centuries produce more effect than they were able to do even at t he moment of their promulgation." I. m. I. köt. 225—226.1. —Lenin : Melyik örökségről mondjunk le. Lenin Művei. Bpest. II. köt. 529. 1.
