Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
620 R. VÁRKONYI ÁGNES: В UCK" LR ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS Véleménye szerint a forradalmakat a szellemi fejlődés, a felismerés, az értelmi felvilágosodottság teszi lehetővé, vagyis idézi elő. Nagy gonddal elemzi a francia forradalom előzményeit és arra a megállapításra jut, hogy a tudományos gondolkozás, a különböző tudományágak, főleg a természettudományok előrehaladása volt annak közvetlen előkészítője. „Midőn tehát a francia forradalom kitört, az nem vala pusztán tudatlan rabszolgák felkelése művelt uraik ellen, hanem oly férfiaké, kikben a rabszolgaság okozta kétségbeesést növelte az előhaladt tudomány, és akik ama borzasztó állapotban sínylettek, melyben a tudomány haladása felülmúlja a szabadság növekedését, amidőn nem egyedül a zsarnokság eltávolításának, de egyszersmind a méltatlanság megbosszulásának érezik szükségét."2 3 A forradalmaknak nem a dinasztiák változásai, a csaták fordulatai, hanem a nagy értelmi átalakulások szolgálnak alapjául. Forrásaik zömét a francia materialisták írásai alkotják, és tudományos eredményeiket a szellemi tevékenység legcsodálatosabb csúcsainak tekinti. Egyetlen író sem kutatja olyan lelkesen a természettudományok fejlődésének történetét, mint ő, mert véleménye szerint a fizika, kémia, biológia eredményei nyitottak soha nem remélt lehetőségeket az emberi értelem előtt. Mikor saját korát tekinti, akkor is az értelmi fejlődésbe vetett bizalom táplálja Buckle optimizmusát. Meggyőződése, hogy a történelem elsősorban saját korának problémái szempontjából érdemel tanulmányozást, megveti az ókori történelmet és figyelme elsősorban azok felé a közeli századok felé fordul, amelyek már a XIX. század viszonyainak csíráit hordozták. Szenvedélyesen vallja, hogy a történelem törvényszerűségeinek megismerése segít a saját korabeli viszonyok törvényszerűségeinek feltárásához. A közgazdaságtant a statisztika mellett a történettudomány egyik legfontosabb segédtudományának tekinti, amely „kezünkbe adja azon eszközöket, amelyek segedelmével a természeti behatások törvényeit az egyenlőtlen vagyon megoszlással és az abból eredő számtalan társadalmi zavar törvényeivel összeköttetésbe hozhatjuk".24 A törvények ismerete viszont már a bajok orvoslásának, megelőzésének is a kulcsa. Meggyőződése, hogy a tudományos fejlődés hordozója a polgári osztály, egyedül nála található meg a vizsgálódáshoz és új igazságokra törő kutatásokhoz elengedhetetlen szellemi önállóság és függetlenség. Az országok kormányzására nem alkalmas sem a legfelső, sem a különböző befolyások alatt tévelygő legalsó osztály, csupán a polgárság rendelkezik a jó kormányzáshoz szükséges képességekkel. Hatalma immáron állandó és örök — tűnik ki a végső következtetés Buckle fejtegetéseiből —, hiszen a civilizáció, a tudomány fejlődésével eltűnik az emberiség történetéből minden rossz, megszűnnek a háborúk és a hódítások. Miként a múltban, a jövőben is a tudományos fejlődés szabja meg az emberiség történelmi útjait. „NagySándor és Napoleon óriási bűntettei rövid idő alatt elvesztik hatásukat és a világ a régi kerékvágásba tér vissza... A gonosz emberek tettei csak múló bajt 23 Buckle : Anglia művelődéstörténete. 5. köt. 81. 1. „When, therefore, the French Revolution broke out, it was not a mere rising of ignorant slaves against educated masters, but it was a rising of men in whom the despair caused by slavery was quickened by the resources of advancing knowledge; men who were in that frightful condition when the progress of intellect outstrips the progress of liberty, and when a desire is felt, not only to remove a tyranny, but also to avenge an insult." I. m. II. köt. 248. 1. 24 Buckle : Anglia művelődésének története. 6. köt. 49—50. 1. ,,. . . political economy supplying the means of connecting the laws of physical agents with the laws of the inequality of wealth, and, therefore, with a great variety of social disturbances." I. m. II. köt. 319. 1.
