Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
AZ ANGLIAI EEFORMELMÉLETEK AZ IPAEI FOUR AD ALOM IDEJÉN 605 részének. Mégis befolyásotok nem több. mint 1/20-nyi része azokéból, akik a ti munkátok gyümölcseiből élnek."9 3 A Reform Törvény beiktatása alkalmából a lap olvasói számára nagyjából az ismert reformprogramot körvonalazta, hozzátéve még néhány más követelést is, mint pl. a közművelődés forrásaira kivetett adók (Taxes on Knowledge) megszüntetését; az állam és egyházi szövetségének szétválasztását; a sheriffek (az angol grófságok, megyék vezetői) és magisztrátusok nép által történő megválasztását; a hivatalnokok és nyugdíjasok kizárását az Alsóházból; az olcsó és eredményes igazságszolgáltatást (hogy a szegény ember ne lehessen az elnyomás áldozata); minden monopólium eltörlését, a gabonatörvények visszavonását s mindazon adók megszüntetését, amelyek a munkásemberek életszükségleti cikkeire nehezednek. Mindezeket a javaslatokat a későbbi chartista követelések is magukban foglalták.94 A chartista mozgalom kibontakozásához nagymértékben járult hozzá a munkásság kiábrándulása a reform-küzdelem során középosztálybeli szövetségeséből. A nagy „árulást" (az angol történeti irodalomban „great betrayal" néven közismert) a chartista mozgalom küzdelmes éveiben sem felejtették el. Tömeggyűléseiken tartott beszédeikben állandóan leleplezték a nép előtt az angol törvényhozás osztály jellegét: „A törvényhozásban a nép érdekének kivételével minden érdek képviselve van. Az egyház, a bírói szervezet, a földbirtok és pénzarisztokrácia — és mindezek az érdekek virágzanak" — mondta egy ismert chartista 1838-ban Sunderlandben elhangzott beszédében. — „Jack azt mondja Tómnak: Segíts majd nekem, hogy e javaslatot megvalósítsuk a földbirtokosság érdekében ! Természetesen, válaszolja Tom, ha te is segítsz nekem a pénzarisztokrácia érdekében tett másik törvényjavaslat megvalósításában. Jack teljesíti Tom kérését és Tom a Jackét s egymásközt rászedik a népet."95 Az 1832-es Reform Törvény új szakaszt jelölt az angol munkásmozgalom történetében: véget vetett a munkásság és a középosztály átmeneti szövetségének. „A reformbill egy új korszakot jelent Anglia történetében — írta a reformkori Erdélyi Híradó. — A reformbill kivívása után a nép két részre szakadt. Az alsóbb néposztály chartistákká alakult, s a birtokaristokrátiának szárnyaszegését, mi nélkül minden haladást és nyereséget 93 The Poor Man's Guardian. 1832. ápr. 14. 94 Uo. 1832. júl. 21. 95 R. G. Gammage : History of the Chartist Movement. 1837—1854. London, 1894. 35. 1. •— A chartisták azt is jól látták, hogy a szavazati jog kiszélesítése önmagában nem oldja meg a munkásság kópviseltetésének a kérdését. „Mit ér számomra, ha megadják a választási jogot és a szabad választást — tette fel a kérdést W. Lovett, a chartista mozgalom egyik vezető egyénisége —, ha csak gazdag embert választhatok?" A chartisták csaknem húsz esztendős küzdelme nem hozott eredményt a parlamenti képviseltetés ós választójog kérdésében. 1867-ben, a Második Reform Törvény adta meg a szavazati jogot a városi munkásnak. 1872-ben vezették be a titkos szavazást, a falusi munkásnak pedig a Harmadik Reform Törvény adta meg a szavazati jogot 1884-ben. Az 1918-as év hozta meg a 21 éves férfiak és 30 éves nők, az 1928-as év pedig a 21 éves nők szavazati jogát.
