Századok – 1963

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567

AZ ANGLIAI liEFOKMELM ÉLETEK AZ IP AKI FOKÜADALOM IDEJÉN 579 tása során szerzett tapasztalatok alapján a magántulajdont és a gyárosokat tette felelőssé mindazokért a borzalmakért, amelyek a kialakuló angol kapita­lizmust kísérték. Munkájában élénk színekkel festette le a kiterjedt nyomort, az új gyárakban kialakult, leírhatatlanul rossz munkafeltételeket és a vissza­térő járványokat. A civilizált társadalom — mint írta — két ellenséges táborból áll: a gazdagból és a szegényből, s az előbbi hatalmát elnyomásra használja. Nincs rosszabb zsarnokság, mint a tőkéé — állapította meg — , s mindez társa­dalmi anarchiához vezet. Smith tanításaival ellentétben a gyárak fejlődése nem tette önállóbbá a munkásokat, ellenkezőleg, nagyobb rabszolgaságra ítélte őket. Hall követelte, hogy mindenki csak annyit dolgozzék, amennyi családja fenntartásához szükséges, és mindenki kapja meg munkája teljes hozadékát. A fényűzési iparágak korlátozását és az angol elsőszülöttségi jog eltörlését javasolta. Ő is állami tulajdonná akarta tenni a földet, és javasolta egyenlő részekben történő kiosztását.30 Az agrárreform-elképzeléseket a chartisták a negyvenes években föld­tervezetükben hasznosították. A polgári közgazdászok által kidolgozott földjáradék: elméletek (D. Ricardo földjáradék-elmélete, James Mill, majd J. S. Mill követelése a földjáradéknak teljes kárpótlással történő állami kisajá­tításáról) alapjai is ezekben az évtizedekben fogantak.37 1815 — 27. Antikapitalista társadalmi, közgazdasági elméletek. F. Place és az Egyesülési Törvények visszavonása Az angol ipari kapitalizmus kialakulása az agrárreformereken túlmenően számos társadalmi reformert, közgazdászt, a korai szakszervezeti mozgalom­ban, a gyári törvényekért indított küzdelemben, a sajtóilleték elleni harcban résztvett radikálist, munkást késztetett írásra és politikai harcra. A XIX. szá­zad második évtizede volt az a termékeny időszak, amikor jelentős társadalmi és közgazdasági elméletek születtek és munkásmozgalmi szervezetek jöttek létre. Az ezt megelőző öt nehéz esztendő, a háborút követő depressziós időszak, a gabonatörvénnyel súlyosbítva, a nép elviselhetetlen nyomora elleni lázon­gásoknak, a gyáripari vidékeken a forradalmi megmozdulásoknak és a kormány fokozódó elnyomásának a megrázó esztendei. 1817-ben radikális kiadók újra megjelentették Tom Paine írásait. Egyidejűleg a munkásság országszerte nagy tüntető gyűlésekkel fejezte ki elégedetlenségét. Az öreg Cartwright fáradhatatlanul szervezve járta az orszá­got. Az Egyesülési Törvények ellenére is előrehaladt a szakszervezeti mozgalom. A Spenceánus Társaság, az egyetlen szervezett „szocialista" egyesület, London­ban nagy demonstrációt kezdeményezett. Ez a londoni tüntetés s a gyáripari vidékekről jövő lázongásoknak a hírei a kormányt újabb megtorló intézkedé­sekre késztették. A Spenceánus Társaság szervezetébe és a radikálisok össze­jöveteleire több kémet, köztük a hírhedt Olivért, épített be, akik összeesküvő terveket, árulást, lázadást szimatoltak, sőt szítottak és koholt vádakkal 36 Ch. Hall életéről keveset tudunk. Egyes feljegyzések szerint az 1820-as évek közepe táján 80 éves korában nagy nyomorban, az adósok börtönében fejezte be életét. 37 Ld. D. Ricardo (1772—1823): Essay on the influence of low prices of corn on the profits of stock (1815) és Principles of Political Economy and Taxation (1817); J. Mill <1778—1836): Elements of Political Economy (1821); J. S. Mill (1806—1873): Principles of Political Economy (1848).

Next

/
Oldalképek
Tartalom