Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
568 H. HARASZTI fi VA gramig.4 Történész számára rendkívül vonzó feladat annak a kutatása, hogy a* társadalom mélyén szükségszerűen végbemenő átalakulási folyamat hogyan lesz tudatos, a történelmi szükségszerűség parancsát kik s hogyan ismerik fel, hogyan formulázzák meg, s abban a harcban, amely a magát túlélt társadalmi rend megváltoztatásáért indult meg, hogyan válnak tömegeket cselekvésre mozgató erőkké a gazdasági társadalmi szükségletek talaján kisarjadt eszmék. Szükséges feladat tehát megvilágítani a gazdasági társadalmi átalakulási folyamatokat tükröző eszmei folyamatok születését, fejlődését, mivel csak így lehet a szocialista eszmék és mozgalmak létrejöttét történelmi folyamatosságukban megmagyarázni. Ezért nélkülözhetetlen a chartizmus egymást váltó szakaszainak, fejlődő eszmei célkitűzésének megértéséhez, a chartista ideológusok és vezetők eszméinek és politikai elképzeléseinek bemutatásához az ipari forradalommal alakuló, a chartista mozgalmat megelőző reformelméletek és reformmozgalmak ismerete. Igazat kell adnunk azoknak az angol történészeknek, akik erőteljesen hangsúlyozzák a francia forradalomnak az angol társadalomra és társadalmi politikai elméletekre gyakorolt hatását. Vitathatatlan, hogy a brit reformmozgalom adott szakaszában Tom Paine írásai mellett igen nagy mértékben a francia forradalmi eszméktől nyert ihletet és táplálékot.5 Alapvetően azonban az angol reformmozgalmat, a társadalmi és agrárreformerek, valamint közgazdászok működését és elméleteit az angol társadalmi és gazdasági állapotok és ezeknek az állapotoknak ezidőben végbemenő lényeges változása alakította és befolyásolta. Ezt bizonyítja az, hogy ha cezúrát igyekeznénk vonni az angol reformelméletek és gyakorlati reformpolitika fejlődésében, akkor nem a francia forradalom lenne a választóvonal, hanem a gyáripar széleskörű kibontakozásának kezdeti, 1815 körüli időpontja. A már említett 38-as Népcharta követelései formailag abban a radikális parlamenti reformmozgalomban kerültek először felszínre, amely Angliában a burzsoá rétegeknek (a választójog kiterjesztése révén) a politikai hatalomba való bekerülésére irányult. Ez a radikális reformmozgalom a századfordulót megelőzően az Angliában zajló ipari forradalom talaján és a francia forradalom hatására jelentős változásokon ment keresztül. A francia forradalom radikalizálódása az Angliában már tradicionálisnak számító politikai radikalizmust hordozó angol társadalmi rétegek egyes csoportjaiban visszahatást keltett. Az alkotmányos-monarchikus érzésű, többségében arisztokrata vezetőrétegekben pedig olyan félelmet váltott ki, hogy hova-tovább a rendkívül mérsékelt reformigényeknek is útját állták, és a regresszív intézkedések egész sorát foganatosították." Ugyanezeknek a tényezőknek a hatására jelentkezik viszont elsőízben Angliában az iparos, kézműves munkások önálló politikai szervezkedése, a „Corresponding Societies", a Levelező Társaságok formájában, amelyeket a kormány meglehetős kíméletlen eszközökkel igyekezett felszámolni. 4 Az 1851-es Országos Chartista Konvent-en elfogadott program a charta követelésein és a petíció benyújtásán túlmenően követelte a föld államosítását, az egyház és az állam teljes elválasztását, az állami, általános, ingyenes és bizonyos mértékig kötelező oktatást, minden adónak a földbirtokra és felhalmozott vagyonokra való kivetését, a bérrabszolgaság gyors megszüntetése érdekében a szövetkezeti elv fejlődósét stb., stb. Idézi a Northern Star, 1851. jún. 12. számában közzétett szöveg alapján J. Saville .Ernest Jones Chartist. London. 1952. 257—263. 1. 5 G. D. H. Cole — R. Postgate : The Common People 1746—1946. London. 1946. 162. 1. 6 Hovell : i. m. 28. 1. У
