Századok – 1963
Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528
344 PEBJÉS GÉZA hogy ennyi idő elég lett volna —, akkor is csak decemberben folytathatta volna előnyomulását. Miután azonban az orosz télben erről szó sem lehetett, a hadjáratot ebben az évben be kellett volna fejezni és a döntést a következő évre halasztani. Semmilyen adattal sem rendelkezünk arra nézve, hogy Napoleon az utánszállításnak előbbiekben vázolt mechanizmusát így átgondolta volna. Viszont az általunk is idézett kijelentései, amelyekben arra céloz, hogy Szmolenszknél eredetileg meg akart állni, azt mutatják, tisztában volt azzal, hogy a szekerek nagy fordulóideje miatt Vityebszken túl a vilnai bázis alig adhatott volna valami segítséget. Épp ezért mástól, mint néhány gyors csapástól nem is várhatta a megoldást. Az általános politikai helyzet ugyanis nem engedte meg, hogy lekösse magát több éven keresztül Oroszországban, és hogy két frontos háborút folytasson, Spanyolországban és Oroszországban —, a döntést tehát még abban az évben el kellett érnie. A gyors és biztos döntés előfeltétele azonban az ellátás zavartalan és folyamatos működése volt, ez pedig az elmondottak alapján csak Drissza—Boriszov, esetleg Vityebszk—Mogiljov vonaláig volt biztosítva, az orosz hadsereget tehát ezen a vonalon belül kellett megsemmisítenie. Mindez viszont további bir nyitók amellett, hogy eredetileg nem akart Moszkváig eionyomuïni, — anélkül, hogy az orosz hadsereget megsemmisítse, semmi esetre sem !26 A cári udvar tervei A kor katonai szakértői jó ideig teljesen tanácstalanul álltak szemben Napoleon bámulatos sikereivel. Keserű tapasztalatokkal teli hosszú időnek kellett eltelnie, és Napoleon legyőzhetetlenségét megcáfoló eseményeknek kellett bekövetkezniük Spanyolországban ahhoz, hogy megfogalmazhassák maguknak Napoleon hadviselésének lényegét és ennek alapján kidolgozzák azt a stratégiai rendszert, amellyel a siker reményében vehetik fel vele a harcot. A katonai szakértők a következőkben látták Napoleon sikereinek titkát: 1. Hatalmas hadvezéri képességeiben, amelynek még a nyomába is alig léphetett valaki a kortársak közül.27 Ez a tehetsége stratégiai és taktikai vezetésében egyaránt szembeötlött: mindenkinél jobban értett ahhoz, hogy pontosan kiszámított és villámgyorsan végrehajtott stratégiai manőverrel túlerőt hozzon létre a döntő ponton, és ezt a túlerőt fölényes taktikai vezetésével a csata színhelyén a legmegfelelőbben alkalmazza. 2. Az ellátás hagyományos rendszerével való szakítás és a hadszíntér erőforrásainak kíméletlen igénybe-26 Erre a következtetésre jutott Ullmann is: „Es scheint, dass der Kaiser im Jahre 1812 sogar sehr viel von den ersten Erfolgen gegen die russische Armee erwartete, dass er so wenig wie die russische Heeresleitung von Haus aus ein Ausweichen der Russen tief in das Innere des ungeheueren Reiches in Aussicht nahm. So grossartig nämlich seine Zurüstungen für den Feldzug 1812 waren, für ein tiefes Eindringen in Russland, für den Vormarsch bis Moskau, waren sie nicht berechnet." I. m. 41. 1. 27 Ezt a véleményt úgyszólván mindenki osztotta. Kutuzov is igen nagyrabecsülte hadvezéri képességeit és egy alkalommal így intett le egy Napoleont gúnyoló tisztecskét : „Fiatalember, ki jogosított fel arra, hogy kinevesd a világ egyik legnagyobb jelenségét? Szívd vissza illetlen szavaidat." Tarlé : 1812. Napoleon Oroszországban. Bpest. 1944. 165. 1.
