Századok – 1963

Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528

AZ ÉLELEMELLÁTÁS KÉBDÊSE NAPOLEON OBOSZORSZÁGI HADJÁRATÁBAN 529 alapja az az egyszerű igazság, hogy ahol több ember él, ott többet is termelnek, illetve fogyasztanak, tehát a hadsereg is több élelemre számíthat. Miután a XVII—XVIII. század folyamán Európa nagy részén a népsűrűség nem érte el az említett szintet, a hadsereg élelmezését előre felállított raktárakra alapozták. A raktárakban levő készletek azonban nem foglalták magukba a lovak teljes takarmány adag ját, legfeljebb az abrak egy részét — a szemes takarmányt, általában a zabot —, mivel szálas takarmányt a nyári hónapokban általában mindig lehetett elegendő mennyiségben találni, másrészt pedig ez utóbbi olyan nagy tömeget tett volna ki, hogy szállítását megoldani nem lehetett.3

A kenyérellátást viszont teljesen a raktárak készleteire alapozták. Ehhez azonban pékségekre, szállítóeszközökre és a hadjárati idő tartamára szükséges gabonának lehetőleg őrölt állapotban való tárolására volt szükség. Ugyanis a gabona megőrlésót a vidék malmai nem végezhették volna el.4 föld2

népsűrűségen alul elengedhetetlennek tartja a raktárakat. (Porosz négyzetmórföldet véve, egy mf2

= 56,7 km2

.) Karierin raktárak nélkül csak Nyugat-Európában, Észak-Itáliában, Sziléziában, valamint Csehország és Poroszország egyes vidékein tartja lehetségesnek a hadműveleteket. Hasonlóan számol Clausewitz is (Vom Kriege. Berlin. 1915. 5. könyv. 14. fejezet). 3 Tájékozásul közöljük egy 250 000 embert ós 100 000 lovat számláló hadsereg szükségletét a legfontosabb élelmi cikkekből, és a szállításhoz szükséges szekerek számát: Egy napi Négy napi Húsz napi menny iség q szekér szükséglet db mennyiség q szekér szükséglet db mennyiség Q szekér szükséglet db gabona vagy 1 900 7 600 38 000 liszt, vagy 1 500 150—200 6 000 600—800 30 000 3000—4000 kenyér 2 000 8 000 . 40 000 zab 5 000 20 000 100 000 10 000 széna 5 000 1400 20 000 5600 100 000 — szalma 4 000 16 000 80 000 — zöldtakarmány 25 000 2500 100 000 10 000 500 000 — A gabonát, a lisztet ós a kenyeret vagylagosan vettük fel. Az őrlés koefficiense általában 0,8, a sütésé 1,33, ami azt jelenti, hogy például 1900 q gabonából 1500 q lisztet őröltek ki, amiből 2000 q kenyeret sütöttek. Amint említettük, legfeljebb zabot szállítottak a hadsereg után, a szálas ós zöldtakarmányt négy naponként a helyszínen szerezték be. Húsz napra szóló szálas és zöldtakarmányt soha nem szállítottak, ezért a szekérszükségletet nem is tüntettük fel. 4 Napoleon írja Davoutnak: ,,Ce n'est pas le blé, mais la farine qui pourra manquer. Pour des masses comme celles-ci, si les précautions ne sont pas prises, les moutures d'aucune pays ne pourront suffire." Correspondance de Napoleon Ier

. Paris. 1858—1869. XXIII, köt. 547. 1. — (a továbbiakban: Correspondance). Ezért halmozott fel Napoleon óriási lisztkészleteket Danzigban és más városokban. A készleteket azonban nem sikerült előre szállítani, és a hadsereg kenyér nélkül maradt. A vidéken találtak ugyan gabonát, de megőrölni nem tudták. A katonák a talált gabonát főve ették meg, ettől azonban sokan megbetegedtek. így ír visszaemlékezéseiben Napoleon: „Les farines et moyens de mouture manquaient ; les soldats ne trouvaient que du seigle dur, qu'ils s'efforçaient vainement de faire bouiller, et qui causait d'horribles dyssenteries." Vie politique et militaire de Napoléon, racontée par lui-même, au tribunal de César, d'Alexandre et de Frédéric. Bruxelles. 1844. II. 207. 1. — Ld. még: Chambray : Histoire de l'expédition de Russie.