Századok – 1963

Tanulmányok - Bartha Antal: A kelet-európai és a belső-ázsiai feudalizmus történeti kapcsolatai - 503

А К ELET-EUB.ÓPAI ÉS BELSŐ-ÁZSIAI FEUDALIZMUS 515 leküzdhetetlen akadályokba ütközött. A mongol uralkodó réteg a feudális fejlődésben előrehaladottabb, fejlettebb területeket hódítva meg, felhasználta a meghódított területek adózási rendszerét, sőt feudális hivatalnok apparátusát is. Л meghódított közép-ázsiai országokban már igen elterjedt volt az adóbérlés intézménye, melynek előnyéről, de hátrányairól is csakhamar meggyőződtak a mongol államapparátus vezetői is. A mongol feudális uralkodó réteg felső és középső rétege intenzíven bekapcsolódott az adóbérlés igen jövedelmező rendszerébe. A beráton kívül a függő lakosság fizette a mongol káni udvar, a káni feleségek udvara, a rendkívül nagyszámú hercegi udvarok számára is az adót, nem beszélve a helyi tradícióknak megfelelően kialakult adónemekről. Ezeket az adókat, különösen az udvari adókat, az adóbérlők már előre kifizették a káni kincstárnak, és az adózó területek lényegében az adóbérlők szabad vadászterületévé váltak. A berát levéllel jelentkező mongol harcos szembetalálta magát a raffinált adóbérlőkkel, akik közölték az érkezővel, hogy berátja hamisítvány, vagy azt, hogy más harcos már beszedte az esedékes berátot, s ennek igazolására a követelődző orra elé tartotta a beszedett járandóság fejében otthagyott káni berát-levelet a káni tamgával. Л kisemmizett harosnak valahogy meg kellett élnie, vagy úgy, hogy fosztogatott, vagy úgy, hogy újabb alkuba lépett a helyi adóbérlővel, melynek során az adóbérlőnek adta katonai felszerelését, s annak fejében megkapta az t adóbérlőtől berátja valamelyes töredékét. A katonai felszerelést viszont ( pótolni kellett, s ezt tudták az uzsorások is, ezért uzsoraáron árusították az ütközetek, helyi villongások után összeszedett fegyvereket, lovakat és egyéb katonai felszerelési tárgyakat a lényegében minden vagyonuktól megfosztott mongol harcosoknak, akik nem menekülhettek uzsorásaiktól, mert a tizedekbe, , századokba és ezredekbe osztott mongol katonák nem változtathatták meg beosztásukat. A katonai felszerelés készenlétéről pedig a tizedek, századok és > ezredek parancsnokai gondoskodtak és a hiányos felszerelésű harcost súlyos büntetés várta. Nem csupán a köznépi harcosok kerülhettek a fenti kilátástalan függő helyzetbe. Rasid-ed-Din, az Aranyhorda perzsa származású krónikása jegyezte fel a mongol előkelőségek keserű panaszát a nemtelenek meggazdagodásáról, az előkelő származásúak koldusbotra jutásáról. De éppen az említett krónikás leírásából derül ki az, hogy zömmel a köznépi helyzetű, lényegében feudális függőségben élő és katonai szolgálattal adózó jobbágypásztorok kerültek teljesen koldussorba. Természetesen bizonyos körülmények között a köznépi helyzetű katonák ügyes manipulációkkal nagy vagyonra és ennek révén magas pozícióra tehettek szert. íme a mongol feudalizmus katonai aktivitása magyarázatának néhány mozzanata, s azok lényege a korai feudális fejlődésre jellemző gazdasági és társadalmi állapotok, amelyeket a feudális szolgáltatási viszonyok és a nemzetségi törzsi intézmények egyes lényeges elemei jellemeztek, amelyek a köznépi tömegek függetlenségének, a hódítások alkalmából mint kollektív uralkodó réteg szerepének látszatát keltették. A törzsi szervezetnek ez a feudális transzformálása igen nagyfokú szervezettséget kölcsönzött a mongol hadaknak, ahhoz a szervezettséghez hasonlót, amely a IX—X. század folyamán jellemezte az oroszokat, vagy a XII—XIII. század folyamán a lett, litván törzseket is. A mongol társadalomnak ezzel a korai feudalizmusra jellemző szervezettségével találta magát szemben a gazdaságilag, társadalmilag és minden egyéb tekintetben fejlettebb orosz feudalizmus a XIII. század első negyedé-