Századok – 1963
Tanulmányok - Bartha Antal: A kelet-európai és a belső-ázsiai feudalizmus történeti kapcsolatai - 503
510 BAItTHA ANTAL zömének áttelepítése sem a Kaganátus nyugati Don—Donyec vidéki határterületére. Talán nem felesleges utalni arra, hogy a Kaganátus és a magyar törzsek vezető rétege közötti viszálynak egyik fontos tényezője volt a szláv törzsektől szedett adók sorsa. Mind az arab források, mind az orosz őskrónika megerősítik azt a tényt, hogy a magyar törzsek érdekelve voltak a szláv törzsektől szedett adókban. E vonatkozásban még talán Anonymus dicsekvő előadása sem nélkülöz minden alapot, noha az Anonymus által vázolt etnikai környezetnek semmi köze sincs a realitásokhoz. A besenyők megjelenése érzékenyen érintette a magyar törzseket, mert a betelepedett besenyő törzsek a magyarok ellen fordultak. A besenyők megjelenésével és a magyar—kabar elszakadással (а VIII—IX. század fordulója) időben egybeesett annak a Donvidéki erődláncolatnak a pusztulása, amely Sarkéi előzményét képezte. Az említett Don-vidéki erődrendszer egyik objektuma, az ott talált dirhem lelet után itélve 812 és 815 közöt4 pusztult el. Ennek az erődrendszernek a pusztulása megvilágítja Sarkéi felépítésének politikai előzményeit, hitelesíti az arab forrásoknak azt a tudósítását, amely szerint a kazárok, a magyarok támadásaitól tartva, elsáncolták magukat. Egészen különös jelenség, hogy noha az egész erődrendszer elpusztult, a környező földműves települések teljesen érintetlenek maradtak. Minden jel szerint tehát a Kazár Kaganátus a besenyők felett aratott győzelme ellenére, még e győzelem előtt súlyos válságon ment át а VIII—IX. század fordulója körüli időben. A válság a jelek szerint több évtizedig húzód ott el. Erről a Kaganátus létét fenyegető válságról egyébként Bíborbanszületett Konstantin is megemlékezett művének kabarokról szóló fejezetében. Bíborbanszületett Konstantin e lázadásról szóló tudósítását a régészet tényei is megerősítik. Ismerve Bizánc érdekeltségét a kelet-európai ügyekben, teljesen érthető Petronász küldetése, akit nem is annyira Sarkéi építése, mint inkább az erőegyensúlyt felborító politikai helyzet érdekelt. Kronológiailag a Donvidéki erődrendszer pusztulását előidéző eseménysorozat és Sarkéi építésének időpontja közötti összefüggés eléggé világos. A doni erődrendszer pusztulása 812—815 között történt, és azt követően 830 körül épült fel Sarkéi. А IX. század első negyedében a magyarok elszakadási törekvése bizonyos sikerrel járt, ez késztette a besenyőket és kazárokat arra, hogy közösen lépjenek fel a magyar törzsek ellen, ami be is következett. De a magyarok első jelentősebb szorongatása után a kazárok ú j hói megkísérelték a magyarokkal valamilyen lazább függőségi viszonyt kiépíteni; legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy miután a besenyők megszorongatták a magyarokat és szövetségeseiket, a kazár kagán magához hívatta a magyar Levédit, és igyekezett rendezni a magyarokkal a kiéleződött viszonyt. Ez a kísérlet azonban minden jel szerint nem járt jelentős sikerrel. Nem is járhatott, mert а IX. század 60-as éveiben keletkezett arab tudósítások a magyar törzsek belső állapotairól ismételten utalnak a magyar—keleti-szláv viszonyra, amely mintegy a szláv—kazár viszony folytatásaként az egyes szláv töi'zsek magyarok részéről történt adóztatásán alapult, ez azonban nem konveniált sem a kazár, sem pedig a szláv törzsek feudalizálódó arisztokráciájának. A besenyő katonai erőre támaszkodni kívánó kazár politika szélesre tárva a besenyők előtt a kapukat, elérte ugyan a magyarok kiűzését a kelet-európai síkságról, de nem nyerte vissza szláv adózóit, mert azokat, amint láttuk, Kiev jogara alatt a szláv fejedelmek egyesítették. A Kaganátus pedig a besenyő törzsekkel halálos ellenséget engedett be területére. A besenyők szolgáltatásokra kötelezték mind a Kaganátus, mind a
