Századok – 1963
Vita - László Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről 382
390 LÁSZLÓ GYULA a szövegek: „A 840?. . . In tempore illo Ungari christiani facti sunt, habueruntque regem nomine Stephanum. . . A 1002. Stephanus rex Ungariae duxit sororem Henrici regis, que Gula nominabantur, et huius rei causa idem rex Stephanus cum tota Ungaria factus est christianus." A szász világkrónika fordításában 841 (cap. 14): ,,In den selven tiden worden de Ungeren cristen, de hadden do enen koning, de het Stephen" és a 164. caputban: ,,De koning Stephan von Ungeren nam des koning Heinrikes suster to wiwe, diu was geheten Gisle, darvan ward de selve koning cristen unde al dat lant to-Ungeren." Közvetve a rex, illetőleg a král címre utal az, hogy Gavril-Radomir első felesége (Géza leánya) „a magyarság királyának leánya volt".42 Krónikáink mit sem tudnak Géza Stephanus nevéről, de rex volta a szövegekben fel-felbukkan: ,,. . .tempore regis Geyche et sancti regis Stephani" ,,. . .temporibus Geythe et sancti Stephani regum", vagy a pozsonyi krónikában „super Hungarus rex est Geycha"43 . A Legenda Minor írója Gézát következetesen rexnek nevezi, ugyanígy egy késői, 1397-ből való esztergomi egyházi feljegyzés is: „Ecclesiam esse fundatum ante tempus beati regis Stephani, scüicet per dominum Geizam regem, patrem eiusdem, qui construxit etiam Castrum Strigoniense" (Knauz : Mon. eccl. Strig. I : 30). Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy forrásaink egy részében Géza mint princeps, dux, senior stb. szerepel. Van azonban egy forrásunk, amely — úgy látszik — valamennyi fenti adatot hitelesíti és annál értékesebb, mert a magyar okleveles gyakorlat első emléke. Balogh Albin4 4 igen nyomós érveket hozott fel annak bizonyítására, hogy a veszprémvölgyi, apácák görög nyelvű és 1109-i görög ós latin másolatban fennmaradt oklevele nem I. István királytól, hanem Géza-Stephanus királytól származik. Korábban már Melich János is a kolostor korábbi alapításának gondolatát vetette fel, újabban pedig Gutheil Jenő teljes egészében elfogadja Balogh Albin érveit.45 Az oklevél kezdő sorainak magyar fordítása:4 6 „Rendelem én, István, a keresztény, aki is egész Magyarország királya, létesítve, szervezve ós berendezve a szentséges Istenanya veszprémi érseki monostorát, benne összegyűjtvén apácák seregét a magam s egyszersmind hitvesem, gyermekeim és egész Pannónia lelki üdvösségéért-. . ." Az oklevélben szó sincsen a veszprémi püspökről, pedig a püspökség alapítólevele Szentpéteri szerint legkésőbben 1002-ben kelt, az alapítás pedig még korábban történt, feltehetőleg még Géza-István korában.4 6a A szövegben eszerint szó sem lehet Szt. István feleségéről és gyermekeiről. Szt. István politikai okokból, de nyugati, apácanevelésű feleségére való tekintettel sem alapíthatott görög apácamonostort. Balogh Albin érvei között szerepel az az ismert tény is, amit legutóbb Moravcsik Gyula vizsgált meg,4 7 hogy az oklevél kiállításának formája sehogyan sem illik Szt. István idejébe, egyházi jellegű, a magánszemélyek okleveleivel rokon, és nyelvi sajátosságai is inkább a IX—X. századra jellemzők. Ilyen s más okok alapján Balogh Albin az oklevelet 997 előttről, tehát Géza-István korából keltezi s így Géza a keresztény István és egész Magyarország királya: Eréepavoç y.oiariavôç 'о y.ai y.oúl() nàorjç-Ovyygiaç. A magam részéről Géza rex voltának bizonyságául tekintem a pannonhalmi alapítólevélnek azt a kijelentését (Szentpéteri, Regest. I. nr. 1), amelyben István király „atyai trónusáról" beszél. Az Intelmek írójánál is feltűnik az „antecessores reges". Erről sok vita folyt, de úgy vélem, Géza rex voltával a vita megoldódik.48 Az idézett adatokban sok még a vitatott kérdés, de talán egy dolog kiderül belőlük, és számunkra most csupán éppen ez a lényeg. Ez pedig az, hogy Géza a keresztségben a Stephanus nevet kapta, s hogy használta a rex, illetőleg az azzal egyenlőértékű králés \ címet. Ademarusnál pedig éppenséggel olyan formuláról hallunk, amely e címnek a császárság által való elismerését is hírül adja. Ugyanezt fejezi ki Bizánc felé.a görög * " Fehér Géza : i. m. Századok 1927. 8—11. 1. » Vö. Tóth Zoltán : i. m. 7. 1. " Ilalouh Albin : A veszprémvölgyi görög monostor alapítása, llegnum 1944—46. 21—30. I. •5 Melich János : A honfoglaláskori Magyarország. Bpest. 1925—29. 39. 1. — Gutheil Jenő : Magyarság és kereszténység Szent István előtt. Vigília, 1960. 463—465. 1. — E kérdés nincsen lezárva. Nem látszik elég meggyőzőnek Balogh Albinnak az az érve, hogy Gizellára való tekintettel nem alapíthatott István király görög monostort. A keleti és nyugati egyház ekkor még nem szakadt el ennyire egymástól (vö. György Székely : Ungarns Stellung zwischen Kaiser. Papst und Byzanz zur Zeit der Kluniazenserreform (sep. Todi, 1960). 314 —315. 1. — Az oklevél I. István kori keltezése mellett foglal állást Szabó Dénes : A magyar nyelvemlékek. Bpest. 1952:12.1., továbbá — amint szíves szóbeli közlésből tudom — Kumorovitz Bernát és Csóka Lajos. íe Morawcsik Gyula : Görögnyelvű monostorok Szent István korában. SzIE. I. 410. 1. "" Gutheil : i. m. 465. 1. " Moravcsik : i. m. SzIE. I. 410—411. 1. *8 A vita irodalma: Guoth Kálmán : Eszmény és valóság Árpád-kori királylegendáinkban.. Erdélyi Múzeum. XLIX (1944), 3—4. 315.1., vö. még Balogh József dolgozatát (EPhK. 1944).
