Századok – 1963
Vita - László Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről 382
A MAGYAK PÉNZVEKfiS KEZDETEIBŐL 391 szöveg králés-a. A XI. században a magyar királyok címe Bizáncban következetesen králés, ezt csak a XIII. századtól kezdve szorítja ki a latin rexnek megfelelő alak.49 Mielőtt tovább mennénk, szükségesnek véljük Géza és Vajk nevének rövidre fogott vizsgálatát. Történetíróink egyrésze hajlik arra, hogy István pogány neve Vajk volt, s új nevét a keresztségben kapta. István Vajk neve először Thietmár merseburgi püspök (975—1018) történeti művében bukkan fel.50 Thietmár a császári család rokona, higgadt, igazmondó történetíró volt, nem is vonta kétségbe eddig senki, hogy a Vajk név valóban megillette Istvánt. Thietmár után is szerepel történeti feljegyzésekben a ,,Waic rex Pannoniae".5 1 A nevet kétféle módon magyarázták. Melich János5 2 a névben István (Stéphanos) nevének görög értelmét (koszorú) véli felfedezni, szláv fordításban, és úgy gondolja, hogy a Vajk a Venceslav névből, illetőleg annak a lengyel nyelvben feltételezett Wiac becéző formájának megfordításából (Waic) magyarázható. Németh Gyula a honfoglaló magyarság kialakulásáról írott müvében a Vajk nevet török móltóságnévnek magyarázza.5 3 A fejedelmek korából fennmaradt neveink javarészt török jellegűek, így tehát Németh Gyula magyarázata szervesen illeszti be Vajk nevét e sorozatba. Ez a név — akárcsak többi Árpád-kori neveink — a mai napig is él faluneveinkben (Vajka, Vajta). A fejedelmi időkben, legalábbis az udvarban s az előkelők közt, biztosan járta a török szó, tehát a török neveket tudatosan, értelmükkel tisztában lóvén adták a fejedelmeknek, fejedelmi sarjaknak vagy a törzsi arisztokrácia tagjainak. Vajk neve ebben a környezetben, nagyjából annyit jelenthetett, mint a „kis, kisebbik vezér". Már ebből is sejthető, hogy Vajk neve nem személynév volt, hanem méltóságnév. Édesapjának, Gézának neve is méltóságnév,54 amelyet I. Géza pénzein a Magnus (muonas) szóval fordítanak latinra. Tudjuk, hogy a Gyula név is főrangú méltóságot jelölt. Az apafiú, Géza-Vajk neve tehát a fouralkodót (Géza) és a kisebbik vezért (Vajk) jelölte, talán a •— feltehetőleg nálunk is megvolt — régi kettős királyság emlékeként élt még. Ámikor István király lett, Vajk neve értelmét veszítette, s ezért tűnik el a forrásokból is. Vajk neve tehát nem pogány személynév, hanem az ország második méltóságának rangját jelezte. Mindezek után úgy látszik, hogy Géza király voltának már csak egyetlen emléke hiányzik : a keresztény királyok méltóságának egyik legfontosabb kelléke — a pénzverés. Ezzel elérkeztünk fejtegetéseink IV. fejezetéhez, a Stephanus rex feliratú pénzek vizsgálatához. IV: STEPHANUS REX feliratú pénzeinkről Amint láttuk, Hóman Bálint ismerte fel, hogy STEPHANUS REX feliratú ezüst obulusaink II. Henrik bajor herceg (985—995) féldenárait utánozzák, mind az előlap rajzában, mind pedig a hátlap feliratának jellegében. A különbség csupán annyi, hogy elmarad a hátlapon a templom ábrázolása, s helyette megismétlődik az előlap körbezárt keresztje. Ettől eltekintve mind forma, mind súly, mind pedig finomság dolgában a regensburgi mintát követik. Hóman eredményeit Huszár Lajos tette pontosabbá, s többek közt megállapította, hogy a pénzek színezüstből (0.930 finomságúból) készültek. Ez az olvasztás, tisztítás nagyfokú ismeretét követelte meg, s szeretném ehhez kapcsolódva már itt felhívni a figyelmet arra, hogy az ezüstmunka nagy hagyományokra utaló s a honfoglaláskor ötvöseinek munkásságából jól megérthető fejlettségével szemben a pénzek rajza kezdetleges. Mivel a magyar ezüst kiviteléről a X. században hallunk már,55 s mivel tudjuk, hogy Brecizlaus morva fejedelem a lengyeleken aratott győzelme után foglyokat küldött Magyarországra fémek bányászására,56 fel kell tennünk, hogy a X. században bizonyos mértékű ezüstbányászás folyt hazánkban. Huszár Lajos a Stephanus pénzek vizsgálatát tüzetesen végezte: számbavette a betűformákat, az íráshibákat, a fordított feliratokat, a pontok helyének változását. " Moravcsi/e Gyula : A magyar szent korona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában. SzIE. III. 448. I. Vö. még Pais Dezső : A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék. Bpest. 1939. 3—7. 1. —• A korábbi magyar fejedelmek közül is többet emlegetnek rex-ként. a nyugati források, így Bulcsut és Léit (vö. A magyarok elődeiről és honfoglalásról. 180. 1.), Kusaltuo. 195. sk. 1., Taksonyt (Fauler : i. m. 174. 1.). Tudunk még egy Stephanusról, nevezetesen a 952 körül Bizáncban megkeresztelkedett gyuláról (vö. legutóbb Moravcsik Gyula : Byzantinische Kultur und das mittelalterliche Ungarn. Berlin. 1956. 14. I.) " Pertz. : SS: 784. 11 „Waiè rex Pannoniae" Annalista Saxonál (Pertz: SS: VI: 644). " Melich János : Adatok hazánk X—XI. századi helyneveinek értelmezéséhez. MNy 11(1906). 53. 1. *' Németh Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása. Bpest. 1930. 293—294.1., ugyanígy Györffy György : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bpest. 1959. 82.. 84. 1. " Németh : i. m. 292. 1. továbbá tőle még MNy. XXIV(1928). 147—151. 1. és Moravcsik : i. m. SzIE. III. 446. 1. " Ilodinka Antal : Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bpest. 1916. 49—50. 1. Huszár : i. m. SzIE. II. 344—345. 1. 9*
