Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
38 LU К ÁCS LAJOS hozniuk, hogy az események ne találják az emigrációt és a hazát váratlanul-Frigyesy úgy gondolja, hogy a felbomlott Magyar Nemzeti Igazgatóság helyébe egyelőre Svájcban kellene az új komitét létrehozni, melynek tiszteletbeli tagságát Garibaldi hajlandó elfogadni. A tervezet szerint a komité hét személyből állna, egy elnökből, egy alelnökből, négy tagból és egy titkárból. A komité „minden működése a haza szent ügyére lenne fordítva, azért gyűlések alkalmával a politikai ügyekbe is határozhatnak". Hat személyből álló katonai bizottmány létesítését is szükségesnek ítéli a terv, melynek feladata lenne a hadi könyveket magyar nyelven kidolgozni. A magyar menekültek segítéséről is gondoskodni kellene. Levelezési kapcsolatot szükséges kiépíteni a hazai honfitársakkal. Szól a tervezet a komité gyűléseinek határozatairól vezetendő jegyzőkönyvről, egy szabadelvű hírlap kiadatásának tervéről, továbbá utal a pénzkezelés szükséges módjára. Mindezen elgondolásokról sürgősen kéri Frigyesy Pulszkv véleményét, ,,. . . mert csak így tehetünk valamit hazánkért, mit Garibaldi is szeretne látni, mivel azokba a kikbe mindeddig bízott — megcsalattatott". Megjegyzi, hogy ,,Türr minden politicai és gaz tette velem tudatva vannak — most már egész más tervet kelletik a Tábor- ( noknak is venni, mivel a multat mind tudja Türr". Utal arra is, hogy a légiónál a ,,gaz tettek" nem szűntek meg. 400-at bebörtönöztek, mert el akartak menni. Garibaldi azonban számon tartja az üldözöttek sorsát — írja Frigyesy.9 Az elgondolásokat kezdeti lépések is követték. Frigyesy kapcsolatot keresett 1 Klapkához, és e célból az önkéntes magyarok közül Horváth Lászlót és Szász | Gyulát küldte Nápolyba, Dunyov Istvánhoz. Az utóbbit arra kérte, hogy segítse Horváthot további útján, esetleg ajánló soraival is támogassa, ' hogy eredményesebben járjon el. Megemlíti, hogy a küldetésről Garibaldi tud és helyesli. ,, . . . adja az ég, hogy reménységünk füstbe ne menjen, csak így tehetjük kedvét Garibaldinak, és tehetünk elhagyott hazánknak nagy szolgálatot" — írja Frigyesy Paler móból 1862. július 30-án.10 Néhány nappal később i az önkéntes csapatokkal együtt a sziget belseje felé vonul a déli Agrigentoba * vezető út mentén. 1862. augusztus 8-án már Castelterminiből közli Frigyesy j Pulszkyval, hogy „a táborból irok — 6-án Santo Stefanoba a rendes hadseregtől megtámadtattunk, 8 sebesültünk van, közülük 2 halót, kívánták, hogy fegyverünket tegyük le és sokan mint egy 840, azt is tették míg én oda nem i értem és a csapatot öszve alakitám melyre ők nem mertek tüzelni. Ha a tábornoknak nem volna kívánsága, hogy ellenük ne tüzeljünk, nem tudom ha én a magyarjaimmal vissza nem vertem volna őket." Említést tesz Frigyesy Garibaldinak a magyarokhoz intézett felhívásáról is, melyet 10 ezer példányban szándékoznak kinyomatni és a hazába eljuttatni.11 Egy héttel később, augusztus 14-én Castrogiovaniból írja Frigyesy Dunvovnak, hogy a tervezett 9 Frigyesy itt arra utal, hogy Türr az 1860-as expedíció után elfordult Garibalditól, a turini kormányzat oldalára állt, és 1862-ben is az utóbbi érdekeit igyekezett érvényesíteni Garibaldival szemben. Továbbá azokról az eseményekről van szó, melyek a magyar légiónál Garibaldi mozgalmával kapcsolatban bekövetkeztek. Türr szerepe abban nyilvánult meg, hogy a monarchia képviseletében könyörtelenül eljárjon a Garibaldival érző légionistákkal szemben, megtisztítsa a légiót a forradalmi szellemű egyénektől. Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Palermo. 1862. júl. 27. (O. Sz. K. Kézirattár. Pulszkygyűjtemény). 10 Frigyesy Gusztáv Dunyov Istvánhoz, Palermo, 1862. júl. 30. O. L. Újkori gyűjt. Dunyov István irat hagyatéka). 11 Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Casteltermini, 1862. aug. 8. (O. Sz. K. Kézirattár. Pulszky-gyűjtemény).
