Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
ASPROMONTE ÉS A MAGYAR EMJGRÁC1Ó 1862-BEN 39 új magyar komitét — a felmerülő nehézségek ellenére — létre kell hozni, mert az idő sürget, az események nem szabad, hogy készületlenségben találják a magyarságot. Garibaldi és a magyarok kapcsolatáról megjegyzi, hogy az utóbbi látta a magyarok kívánságát, hogy ,. . . . ismét meg akarják osztani vele a sorsot és elhatározta, hogy jöhetnek bátran, sőt még rendeletet is adott ..." ennek megvalósítása érdekében. Utal arra, hogy 8 magyar van vele együtt, 5 magyart pedig Messinába várnak, akiket onnan a táborba továbbítanak. Hadmenetük előrehaladását jelzi, említve „mint veszem észre mi Catania felé megyünk". Meggyőződése, hogy Garibaldit semmiféle befolyás, lebeszélés nem fogja letéríteni útjáról, nem fogja megingatni elhatározásában, mert,,. . . Garibaldi elfogadja a tanácsot bárkitől is idejébe, de ha megkezdet valamit nincs ember, hogy őtet arról letudná beszélni" — emelte ki Frigyesy.12 Mint jelezte, útjuk Catániába vezetett, honnan augusztus 21-én küldött értesítést Dunyovnak. Közli Szász és Horváth visszaérkezését a táborba — nyilván tervezett útjukat nem folytathatták tovább. Együttérzéssel ír a légió szomorú sorsáról, a „szegény fiukról", akiket Alessandriába, Piemontba és Cagliariba, Szardíniába szállítottak. ,,. . . nem tesz semmit, mivel már rendeletet adot az öreg ur őket onnét is fölszabadítani". Rendkívül nagy elfoglaltságáról szól, a szervezés sokrétű munkájáról, mely idejét igénybe veszi. Utal arra is, hogy Garibaldi tábornoki törzse már meg van alakítva.1 3 Mint Frigyesy levelezéséből nyomon követhető, feladata Garibaldi oldalán lényegében kettős irányú volt. Egyrészt, mint katonai szervező komoly részt kapott az új vállalkozás egészének lebonyolításában : toborzott, szervezett, kiképzett és irányított . Másrészt különleges feladata volt, hogy a magyar emigrációt mozgósítsa Garibaldi vállalkozása mellett, minél több magyart hozzon a szicíliai táborba és meggyőző befolyást fejtsen ki az emigráció körében a jó ügy mellett. Ezen túlmenően, mint távoli feladat lebegett Frigyesy előtt, hogy Garibaldi akciójának sikerét követően eredményesen lépjenek fel Magyarország felszabadítása érdekében. Ez utóbbi feladat elvégzését szolgálta Garibaldinak a magyarsághoz intézett, 1862. augusztus 23-án közzétett felhívása is. Ez utóbbi felkészülésre, az együttműködés fontosságára, az olasz és magyar szabadságmozgalom közös érdekeire utal.1 4 Ami a magyar légióval kapcsolatos terveket, tagjainak Garibaldi akciójában való tömegesebb részvételét illeti, Frigyesy kísérletezései nem vezethettek sikerre. A kormány közbelépése, valóságos terrorja a légió elszigetelésére vezetett. Magyarok ugyan érkeztek Garibaldi táborába, de csak néhányan, számuk még a 20-at sem érte el. Frigyesy mellett Garibaldi táborában találjuk a következőket: Horváth László, Szabó Károly, Semsey Dénes, Szász Gyula, Semsev Lipót, Simon Lajos, Szabó Lajos, Kelemen József, Ljeszkovszkv Antal, Némethy Sándor, Kun Béla, Knezovszkv István és Maroth nevezetűeket, továbbá Kovács kapitányt.15 12 Frigyesy Gusztáv Dunyov Istvánhoz, Castrogiovanni, 1862. aug. 14. (O. L. Újkori gyűjt. Dunyov István irathagyatéka.). iá Frigyesy Gusztáv Dunyov Istvánhoz, Catania, 1862. aug. 21. (Uo.); Frigyesy szicíliai tevékenységéhez vö.: Ruggiero Maurigi .1. m. 14 Garibaldinak a magyarokhoz intézett felhívása az II Diritto című torinoi újságban jelent meg 1862. aug. 23-án. A felhívás 1862. júl. 26-án kelt. (Istituto per la storia (lel Risorgimento di Torino); a felhívás megtalálható továbbá O. L. Kossuth-gyűjtemény I. 4078. 15 A Garibaldi táborába érkezett magyarokról Frigyesy több levelében említést tesz. Magyarok részvételére utal Pulszky Ferenc visszaemlékezésében (Életem és korom. II. Aspromonte. 375. és kk. 1.). Az aspromontei csatában résztvett magyarok nyugtat-
