Századok – 1963
Közlemények - G. Soós Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? 369
MENEDÉKJOG VAGY KISZOLGÁLTATÁS? 377' Az osztrák rendőrség mint tetteseket őrizetbe vette Litauszky Andort, Strasser Józsefet és Giret Lászlót. Litauszky a magyar belügyminisztérium által 1920. március 20-án Giovanni Collini névre kiállított papírokkal rendelkezett, amelyek szerint ő mint hírszerző a m. kir. rendőrség szolgálatában állt, és amelyek felszólították az összes közigazgatási, rendőri és katonai hatóságokat, hogy a nevezettet mozgásszabadságában ne korlátozzák, neki a támogatást és szükség szerint a védelmet biztosítsák. Másik igazolványát március 21 -i kelettel Prónay állította ki ugyancsak Collini névre, igazolva, hogy az I. vadász zászlóaljhoz tartozik ós a kaszárnya kapuit minden időben szabadon átlépheti.66 A Kun Béla ós a népbiztosok ellen végrehajtott mérgezési kísérlet még egy jegyzé.kváltást is eredményezett Ausztria ós Magyarország között. Cnobloch osztrák követ április 10-ón kormánya nevében a legerólyesebben tiltakozott, hogy magyar hatóságok szolgálatában álló ügynökök az osztrák köztársaság területén, törvényeinek semmibe vételével bűnös tevékenységet folytatnak, sőt még gyilkossági kísérletektől sem riadnak vissza.6 7 A bécsi követ, Gratz — akinek a diplomáciájához pedig szervesen hozzátartozott a monarehista szervezetek és a jobboldali osztrák sajtó pénzelése — a tél folyamán figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az ilyenfajta akciókat dezavuálja, mert valószínű, hogy a siker el fog maradni ós csak a botrány lesz meg. A magyar külügyminisztérium azonban nem csinált problémát az ügyből, sőt még a szükséges felvüágosítás megadásával sem sietett. A külügyminiszter két hónap múlva közölte Cnoblochhal, hogy „Collini" vállalkozásával a magyar hatóságok semmi közösségben nem álltak.6 8 Az ügy 1920 őszén fejeződött be. A Proletár október 14-i száma hírt adott arról, hogy végül is csak egyetlen személyt, Giret László orvostanhallgatót állították törvényszék elé, mérgezéssel vádolva. „Collini" ós Strasser József még április 14-én, a bécsi magyar katonai misszió egyik vezetőjének, Kölber Pál főhadnagynak segítségével Budapestre szöktek. A vádlottat az esküdtek csak kihágásban találták bűnösnek ós 1 havi börtönre ítélték, amelyet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek.69 * Az osztrák kommunista párt által vezetett munkástömegeknek a népbiztosok szabadlábra helyezéséért folytatott harca akkor vett kedvező fordulatot, amikor az ügybe Szovjetoroszország is beavatkozott. A szovjet kormány berlini diplomáciai képviselője, Kopp, levelet intézett Renner kancellárhoz és szavatosságot vállalt Szovjotoroszországba való beutazásukért,'0 ugyanakkor tárgyalásokat kezdett a német kormánnyal aziránt, hogy biztosítson számukra szabad átutazást Németországon keresztül.'1 Az osztrák kormány is hajlott a szovjet kezdeményezés elfogadására. Május elején azzal a kéréssel fordult a német kormányhoz, hogy járuljon hozzá 72 Ausztriában levő magyar kommunistának Németországon át Szovjetoroszországba való utazásához.7 2 Hainel külügyi államtitkár a berlini magyar követ Porsterrel folytatott beszélgetése alapján az osztrák kormány kérését elutasította. Förster azt állította, hogy a hadifoglyok hazaszállítása végett tárgyalásokban állnak Szovjetoroszországgal, és hogy az a kiszolgáltatás feltóteléül Kunék szabadonbocsátását fogja követelni.73 Forster érvelése hamis volt, a szovjet kormány magától értetődően nem a magyar, hanem csak az osztrák hadifoglyok hazautazását tehette függővé Kunék szabadlábra helyezésétől. Tény viszont, hogy a magyar uralkodó ós kormánykörök mindig számítottak arra, hogy Magyarországon bíróság elé állított népbiztosok után az Ausztriában élők felett is vósztörvényszóket ülhetnek. A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága 1919. november 13-án rádió üzenetet küldött az osztrák kommunista párt képviselőihez, amelyben kifejezésre juttatta Szovjet-Oroszorszég készségét a hadifogoly kérdés rendezésére.7 4 A szovjet ós az osztrák kormány között hónapokon át folyó tárgyalások júliusban Koppenhágában fejeződtek be. Litvinov nem hagyott kétséget az iránt, hogy kormánya a menekült magyar népbiztosokat szövetséges kormánynak tekinti, és állásfoglalását attól teszi függővé, hogyan bánnak velük Bécsben. Közölte továbbá, hogy a lengyel—orosz háborúval kapcsolatos •» OL. Küm. pol. 1920—36. szám nélkül. Cnobloch budapesti osztrák követ Simonyi-Semadam külügyminiszterhez 1920. ápr. 10-én. " Uo. «' OL. Kiim. pol. 1920—36. szám nélkül. Teleki Pál külügyminiszter Cnoblochhoz 1920. jún. 18-án. Proletár, 1920. okt. 14. Kun Béla merénylője. Párttörténeti Közlemények 1961. márc. 208. 1. " OL. Küm. pol. 1920—36—2129. Gratz Simonyi-Semadamhoz 1920. ápr. 13-án. " OL. Küm. pol. 1920—36—2695. Förster berlini követ Telekihez 1920. máj. 6-án. Uo. '* Rote Fahne, 1920. febr. 21. Sowjetrussland und die österreichische Regierung.
