Századok – 1963
Közlemények - G. Soós Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? 369
378 G. SOÓS KATALIN szigorú semlegesség megtartása nélkül Ausztria nem számíthat a hadifoglyok hazatérésére.7 5 A július S-én Koppenhágában Maxim Litvinov és Paul Richter által megkötött hadifogoly-egyezmény első két paragrafusa a hadifoglyok kicserélésére vonatkozott. Harmadik cikkelyében Ausztria az Oroszország elleni háborúban semlegességre és mindenféle fegyver, lőszer és hadianyag szállítás teljes megszüntetésére kötelezte magát. A negyedik cikkely kimondotta, hogy az osztrák kormány szabadlábra helyezi a magyar népbiztosokat és minden célszerűnek látszó eszközzel, amilyen gyorsan csak lehet, előmozdítja Oroszországba való utazásukat. A szovjet—osztrák kapcsolatok további alakulása szempontjából fontos ötödik cikkely jelezte, hogy a két kormánynak a hadifogolycsere lebonyolításával megbízott képviselői különleges felhatalmazást kapnak a háború következtében megszakadt gazdasági kapcsolatok újrafelvételére is.76 Szovjetoroszország felé az út akkor egyedül Németországon keresztül állt nyitva. Az osztrák kormány a szerződés ratifikálása után azonnal felhasználta az alkalmat arra, hogy egy éppen induló orosz hadifogoly transzporttal a német külügyi hivatal elutasító válasza ellenére—egyelőre csak Kun Bélát ós Varga Jenőt—Szovjet-Oroszországba szállítsa.7 7 Ezekben a hetekben egész Európa figyelmét a lengyel—szovjet háború eseményei kötötték le. A szovjet hadsereg július 4-én megkezdett hatalmas offenzívája nyomán az antant által felszerelt lengyel hadsereg 40 nap alatt G00 km-t hátrált Varsó elővárosáig. A horthysta katonai klikk a készülő trianoni szerződés területi rendelkezéséinek enyhítését remélve, felajánlotta segítségét Lengyelországnak. Július 10-én pl. 80 vagon lőszert indítottak el Csepelről Lengyelországba, és tárgyalások folytak magyar csapatoknak a háborúban való részvételéről is.7 8 Európa munkássága a Szovjet-Oroszország elleni intervenció és blokád megszüntetését követelve egyidejűleg kimondotta a maga blokádját Horthy-Magyarország ellen. A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége márciusban Amsterdamban megtartott ülésén határozatot hozott, hogy valamennyi ország köteles megakadályozni a magyarországi proletariátus irtózatos elnyomását, ós felszólította a szakszervezeteket, elsősorban a szállító munkásokat, vasutasok, postások és távírászok szakszervezeteit, hogy június 20-tól tagadjanak meg minden munkát Magyarország számára. A hetek óta tartó bojkott Ausztriában és Magyarországon egyaránt kiélezte az osztályharcot. Ebben a helyzetben a jobboldali szociáldemokrata Renner a bojkott megszüntetése érdekében közvetített az amsterdami Világszövetség felé, július 13-án pedig Gratz Gusztávon keresztül külpolitikai közeledést javasolt a magyar kormánynak a növekvő „orosz veszély" leküzdésére. Július 13-án Renner kifejtette Gratz előtt, hogy a jó kapcsolatok létesítése Ausztria és Magyarország között nagyon sürgős. Nem valószínű — mondotta —, hogy Oroszország békét köt anélkül, hogy megkapná К elet-Galíciát. Ez viszont azzal a következménnyel jár, hogy Oroszország a Ruténföldet elveszi Csehszlovákiától. Kétséges, hogy Csehszlovákia ellen tud-e állni a bolsevizmusnak. A helyzet mind Magyarország, mint Ausztria számára veszélyes, de ha a két ország együttműködnék, akkor talán ellen tudnának állni a bolsevista veszélynek. Renner megígérte, hogy ki fogja puhatolni saját pártját egy ilyen közeledési politika tekintetében, és arra kérte a magyar követet, tájékoztassa kormányát a megbeszélésről.79 Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között milyen óriási felháborodással fogadta Magyarországon a reakció a hírt, hogy július 17-én Kun ós Varga Jenő az osztrák kormány tudtával, orosz hadifogoly transzporttal Csehországon át Stettinnek vette útját.8 0 Teleki külügyminiszter és a bécsi magyar követség azonnal táviratoztak a berlini ós varsói magyar követnek és a prágai magyar ügyvivőnek, hogy legsürgősebben intézkedjenek letartóztatásuk iránt.8 1 A magyar külügyminisztérium alig rekonstruálta " Rote Fahne, 1920. júl. 17. Bela Kun nach Russland abgereist. Vertrag der Republik Österreich und der russischen Sowjetrepublik über die Rückkehr der Kriegsgefangenen. Közli: Rote Fahne 1920. júl. 17. " Uo. 78 Divéhy Adorján : Magyarország szerepe az 1920. évi lengyel—szovjet háborúban. Külügyi Szemle, 1938. 293. 1. Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. Bpest, 1939. (A továbbiakban: Papers. . . ) Volume 1919—1920. No. 447. Gratz Telekihez 1920. júl. 13-án. Egyelőre nehezen dönthető el, hogy Renner akciója mennyiben gyökerezett az osztrák szociáldemokrata párt felfogásában, hiszen ugyanebben az időben a párt olyan vezető teoretikusai, mint Bauer, Braunthal, arról írtak, hogy a szovjet fegyverek a szocializmus győzelmét hozzák Európába, hogy a szovjet győzelmek a szocializmus hullámait Lengyelországon és Németországon át a Rajnáig viszik. (Vö. Otto Bauer : Die österreichische Revolution. Wien 1923. Der Kampf, München, 1920. aug. 11. Julius Braunthal : Ungarn und Mitteleuropa.) 80 OL. Küm. pol. 1920—36—4615. Masirevich telefonsürgönye Telekihez 1920. júl. 18-án. " OL. Küm. pol. 1920—36—4498. Teleki távirata Forsterhez, Csekonicshoz, Tahyhoz 1920. júl. 17-én.
