Századok – 1963
Közlemények - G. Soós Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? 369
MENEDÉKJOG VAGY KISZOLGÁLTATÁS? 373' Az osztrák kormány a magyar népbiztosokat Karlstein várába internálta.27 Ennek a középkori épületnek különös baja volt, hogy ablakai eredetileg egyáltalán nem voltak, és csak abban az időben, amikor ott montenegrói tiszteket őriztek, alkalmaztak ideiglenes, később teljesen hasznavehetetlenné vált ablakokat. A népbiztosokat 6 hónapig tartották itt, bár Renner elismerte, hogy az épület alkalmatlan arra, hogy valakinek állandó lakhely ül, szolgálj on.28 Az osztrák kormány — az internáltak költségén — karhatalmat rendelt Karlsteinba, hogy megvédje őket a kommunisták ellen felheccelt környékbeli lakosság és a horthysta-fehérgárdista ügynökök esetleges támadásai ellen. Elgondolkodtató azonban, hogy ennek parancsnoklását egy olyan tisztre bízták, aki saját kijelentései szerint a különítményes Lehár barátja volt és Horthyhoz is személyes kapcsolatok fűzték.2 9 Január 12-ón Kun levelet intézett Eldersch belügyi államtitkárhoz, a bécsi kerületi munkástanácshoz, Skrein jogi képviselőhöz, amelyben kérte, hogy az embertelen karlsteini körülmények ós bánásmód kivizsgálására küldjenek ki egy bizottságot, mert ellenkező esetben az internáltak éhségsztrájkba lépnek.3 0 Kun ekkor súlyos asztmával küszködött, Pogány 40°-os lázban feküdt. Bettelheim pedig, aki alig evett valamit, csontig lesoványodott.3 1 A levél nyomán az osztrák hatóságok megengedték, hogy Varga Jenő, Lengyel Gyula, Rudas Béla, Rudas László és Rákos Ferenc Bécsbe távozzanak. Január második felében az osztrák kommunista párt akciót kezdett az internált kommunisták kiszabadítása érdekében. A párt a békeszerződésre hivatkozott, amelynek egy pontja kimondja, hogy Ausztria a politikai tevékenység miatt internáltakat nem köteles kiszolgáltatni. Tüntetéseket hívtak egybe, amelyeken követelték az internáltak .szabadonbocsátását ós felhívták Európa összes kommunista ós szocialista pártjait, hogy támogassák az osztrák kommunista párt lépéseit.3 2 Január 17-én a párt akkori vezetői és Milano pártállásra nézve baloldali szocialista polgármestere Karlsteinbe látogattak. Űtjuk célja az volt, hogy előkészítsék Kun Béla Olaszországba való utazását.3 3 Néhány nap múlva Eldersch és Schober vezetésével egy bizottság is kiszállt ós megállapította, hogy az épület internálás céljaira teljesen alkalmatlan. Január 29-én Kun Bélát a stockeraui kórházba szállították.31 Horthy január 30-án kelt bizalmas átiratából kiderül, hogy ezekben a napokban az osztrák minisztertanács is foglalkozott e kérdésekkel és hozzájárult ahhoz, hogy Kun 8 napon belül Olaszországba utazzék. Az osztrák kommunista pártnak Kun kiszabadítására irányuló akciója úgy látszott, eléri célját. A reakció azonban közbelépett. Keresztényszocialista körök közölték Horthyékkal, hogy Ramek igazságügyi államtitkár hajlandó ezt megakadályozni és a kiszolgáltatást keresztülvinni, ha a magyar kormány a kiszolgáltatás iránti kérést megújítja azzal, hogy Kun közönséges bűncselekmények elkövetését elrendelte vagy azokban részt vett.3 5 Miután az első kiadatási kérés még a keresztényszocialisták szerint is alkalmatlan volt a kérdés érdemben való tárgyalására, a keresztényszocialista párt felajánlotta, hogy egy megbízottját Budapestre küldi, hogy az új kiszolgáltatási megkeresés megszerkesztésénél a budapesti hatóságokat osztrák szempontból fontos körülményekre figyelmeztesse.3 6 Dr. Mataja a párt képviseletében január közepén meg is érkezett Budapestre.37 A Kun Béla kiadatására vonatkozó második kérelem megfogalmazásához a magyar ltül- ós igazságügyiminisztérium a tanácskormány idejéből származó rendeleteket és utasításokat is felhasználta. így próbáltak „jogalapot" teremteni, így próbálták meggyőzni az osztrák közvéleményt, hogy a kommunisták közönséges gonosztevők. „Dacára ennek a körülménynek, úgyszintén a Magyarország területén kézrekerült ós már elítélt kommunista vezérek bűnügyében összegyűjtött rengeteg anyagnak, mégis a legnagyobb nehézségekbe ütközött, hogy az ún. népbiztosokra rábizonyítható legyen olyan közvetlen tevékenység bűncselekmények elkövetésében, amelyek a kiadatás alapjául szolgálhatnak és ahol őket büntetőjogi értelemben vett felbujtónak lehet tekinteni" -— állapította meg S7 A karlateini internálás körülményeire lásd: Ungarische Volkskomissiire in Österreich. Weg und Ziel. Wien I960, nov. 764—772. 1. Magyarul megjelent Párttörténeti Közieménvek 1961. márc. 199—208. 1. 18 PI. Arch. Bécsi köv. pol. 1920—67 (1920—141). Gratz Somssichhoz 1920. jan. 27-én. "Rote Fahne, Wien. 1920. jan. 21. Der Hungerstreik in Karlstein verschoben. 30 Párttörténeti Közieménvek, 1960. márc. 205. 1. 31 HL. MN HF. II. 1920—130/453. 1920. jan. 24-1 wieni jelentés. 33 Uo. 33 PI. Arch. Bécsi köv. pol. 1920—67 (1920—109). Gratz Somssichhoz 1Й20. jan. 19-én; 1920—67 (1920— 153). Gratz Somssichhoz 1920. jan. 29-én. " PI. Arch. Bécsi köv. pol. 1920—67 (1920—399). Masirevich Szilárd, bécsi magyar ügyvivő Somssichhoz 1920. márc. 13-án. 31 OL. Köm. pol. 1920—36—602. Horthy a miniszterelnökhöz stb. 1920. jan. 31-én. 31 Uo. 37 OL. Kiim. pol. 1920—36—208. Gratz telefonüzenete 1920. jan. 14-én. S Századok
