Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 357 . így nyilatkozott: „Mert befelé, az ország rendjének ezekben a súlyos időkben legfőbb biztosítéka az, liogy van egy falusi magyar párt, amely nemzeti alapon állva, őszinte és becsületes reformpolitikával magába fogadja azt a tömérdek jogos elégedetlenséget és keserűséget, amely, lia a mi pártunk feladná a maga egyéniségét, egész bizonyosan forradalmi szélsőségek felé tendálna."119 A nagybirtokos irányzat mellett egyre nagyobb szerepet kapott a párt vezetésében az Eckhardt Tibor —Ulain Ferenc csoport is. Mindketten a szélső jobboldali, nyílt fasiszta irányzat képviselői voltak, akiknek politikai elvei — ha elvekről az ő esetükben lehet egyáltalán beszélni — lényegében megegyeztek Gömbös elveivel. Eckhardt pályafutása 1928-ig párhuzamosan futott Gömbösével. Az erdélyi szolgabíró 1919-ben az aradi ellenforradalmi kormányban mint igazságügyi államtitkár kezdte meg politikai karierjét, a szegedi kormányban a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője lett. A fővezérséggel ment Siófokra, ahol a vezérkar külpolitikai osztályát vezette, majd Teleki miniszterelnöksége idején ismét mint sajtófőnök működött. 1922-ben képviselővé választották, majd kilépett a kormánypártból, és Gömbössel együtt a fajvédő párt egyik vezetője lett. 1923 —27-ig az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke volt, majd 1928-tól a Revíziós Liga igazgatója lett. 1931-ben csatlakozott a kisgazdapárthoz. Ulain Ferenc, jól kereső fővárosi ügyvéd, szélsőséges antiszemita, a fajvédő párt egyik vezetője volt. 1923-ban őt bízták meg a fajvédők a puccsra készülődő Hitlerrel való tárgyalással és a „szövetség" megkötésével.12 0 Mi határozta meg a kisgazdapárt vezetőségének Gömböshöz való viszonyát? Mind Gaál Gaszton, mindaz Eckhardt—Ulain szárny, bár az utóbbiak egyetértettek Gömbös célkitűzésével, nyíltan nem támogatták Gömböst. Nem bíztak abban, hogy Gömbös képes lesz az egységes párttal célját megvalósítani és a nyílt állásfoglalás a Gömbös-kormány mellett, annak bukása esetén magával ránthatta volna a kisgazdapárt vezetőségét is. A kisgazdapárt azért sürgette a titkos választójog bevezetését, azért sürgette a parlament feloszlatását, azért biztatta Gömböst új választásra, mert abban bízott, hogy egy új választásnál, amikor Gömbös a miniszterelnök, a titkos választójog bevezetése esetén, különösen az adott pillanatban, jelentős választási sikereket érhet el, esetleg többségre tehet szert. Egy választás esetén megerősödve mindenesetre nagyobb részt követelhettek volna maguknak a hatalomból. Nyíltan, határozottan nem álltak Gömbös mellé kormányra kerülésekor, de úgy támogatták, hogy nem támadták. Gaál Gaszton halála után 1932 decemberében Eckhardtot választotta meg a kisgazdapárt választmánya a párt vezérének, és ettől kezdve hosszú évekre a párt vezetése az Eckhardt —Ulain szárny kezébe került. Hogy Eckhardték valójában hogyan fogadták Gömbös korín ánvraker ülését, arra Ulain csaknem egy félévvel később így emlékeztette Gömböst: ,, . . . mi is emlékezünk itt valamennyien, hogy végig ezeken a pad-119 Képviselőházi Napló. XII. k. 175. 1. 120 A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921—24. Iratok az ellenforradalom történetéhez II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Nemes Dezső. Bpest. Szikra. 1950. 110. 1. Sulyok Dezső könyvében Ulain elvtelenségét úgy jellemzi, hogy ő volt ugyan az egyik leghangosabb antiszemita, de mint ügyvéd a legkényesebb zsidóügyek képviseletét is elvállalta, ő a kartellek ellen szónokló ..kisgazda" politikus több karteílnak is ügyvédje volt. Sulyok Dezső : A magyar tragédia. 1. rész. A trianoni béke és következményei. A szerző kiadása. 1954. 422—425. 1. 7 Századok
