Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
. 356 KÓNYA SiNDOK ,, . . . gyönyörű képet festett általánosságban, szándékainak célkitűzéseiben, de az eszközöket, amellyel a célt el akarja érni, még csak megközelítőleg sem jelezte".11 4 Kifejezte azt az aggodalmát, hogy a bethleni egységes párttal Gömbös ezt a programot nem tudja végrehajtani. Egyetlen megoldás van: új választásokat tartani. Bejelentette, hogy lia a kormány továbbra is deflációs politikát folytat, akkor harcolni fognak ellene. A gazdasági válság teremtette helyzetből egyetlen kivezető utat lát: áz általános moratórium elrendelését. Beszéde végén így összegezte a kisgazdapárt állásfoglalását: ,,Minden olyan konkrét kérdésben, amely vagy megfelel a mi programunknak, vagy ha nincs is ebben benn, de országos érdekű megoldandó dolgot jelent, a mi támogatásunkat önzetlenül fogja erről az oldalról megkapni."115 Magáról Gömbösről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott: ,,. . . annak ellenére, hogy bizonyos dolgokban éles ellentét választja el a mai felfogásunkat, engem mégis mindig megkap a magyar erőnek, a magyar hazafias érzésnek és a magyar öncélúságnak az a kvintesszenciája, ami a miniszterelnök úr egyéniségéből és minden szavából kicsendül."11 6 Az 1930-ban megalakult kisgazdapárt, amely alakuló ülésén elnökévé Szíjj Bálintot, nagyatádi Szabó István egyik közvetlen munkatársát, ügyvezető alelnökévé Tildy Zoltánt, főtitkárává Nagy Ferencet választotta, Gaál Gaszton földbirtokosnak a párthoz való csatlakozása után egyre inkább a nagy- és középbirtokosok és a kulákság érdekeinek szószólójává vált, és elhalványodtak azok a bátortalan demokratikus követelések is, amelyeket megalakulásakor programjába vett. Ez a program tartalmazta a titkos választójog, földreform, progresszív adórendszer, az agrárolló csökkentésének, a bankok korlátozásának követelését, továbbá népszerető közigazgatást, ingyenes népoktatást, a trianoni béke revízióját és állást foglalt a szabad királyválasztás mellett. Az általános moratórium, a kartellek, bankok hatalmának korlátozása mellett mint politikai követelés lényegében a titkos választójog bevezetésének sürgetése maradt. A kisgazdapártnak amellett, hogy kifejezésre juttatta ,,az agráriusok" követeléseit, az ellenforradalmi rendszeren belül politikai funkciója az volt, hogy a nagybirtokos, jobboldali vezetés alá vonja jelszavaival és ellenzékiségével az egyre jobban elégedetlenkedő parasztságot. E párt vezető emberei maguk kérkedtek e téren elért eredményeikkel. ,,. . . ha a mi 1 pártunk nem lett volna, a magyar Alföldnek nagy része már régen szociáldemokrata lett volna."11 7 A parasztság politikai aktivizálódását, balra tolódását megakadályozó politikát és az „ellenzéki" képviselő nehéz helyzetét így jellemezte a kisgazdapárt egy másik képviselője: ,, . . . mi az, ami mégis megakadályozta azt, hogy az anyagi összeomlás után egy lelki összeomlás is következzék be? Ügy érzem, hogy ez a magyar nép józansága, sokszor talán túlzott türelme mellett is ennek a pártnak és a párt helytállásának is köszönhető. Mi odakint igenis, nagyon nehéz szerepre vagyunk kárhoztatva, de idebent is. Mert itt meggyőződéssel telítetten meg kell mondanunk a magunk igazát felfelé keményen és bátran, mindenféle tekintet nélkül, lefelé pedig odakint, ha kimegyünk csitítani, csendesíteni kell. . . "11 8 Eckhardt ugyanerről Uo. 70. 1. 115 Uo. 73. 1. 116 Uo. 33. 1. 117 Hegymegi Kis Pál kisgazdapárti képviselő felszólalásából. Képviselőházi Napló. XVI. k. 36. 1. 118 Képviselőházi Napló XV. k. 255. 1. (Kiemelés tőlem — K. S.)
