Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMI л 355 valamennyi ellenzéki párt egyetértett.10 9 Egyöntetű követelése volt az ellenzéknek a választójog reformja, a titkos választójog bevezetése is. A földbirtokviszonyok megváltoztatásának módját a telepítésben jelölte meg több ellenzéki párt is.11 0 Követelte a kapitalizmus „kinövései lenyesegetését", a kartellek, bankok hatalmának korlátozását a kisgazdapárt mellett a Nemzeti Radikális Párt, a Keresztény Ellenzék és a Nemzeti Szocialista Párt is. A munkanélküliség fenyegető mérete, a néptömegek nyomora arra késztette a polgári ellenzéket, hogy közvetlen követelései közé állítsa a munkanélküliség megszüntetését, illetve csökkentését, sürgessen szociális intézkedéseket a munkásosztály és a parasztság helyzetének enyhítésére. Ezekkel a követelésekkel Ígéretek formájában az ellenzék találkozott a kormány programjában épp úgy, mint a legtöbb gazdasági követelésével is. A keresztény gazdasági párt11 1 képviselője, Turi Béla, a párt ügyvezető alelnöke a kormány programjáról így nyilatkozott: „ . . . tulajdonképpen a miniszterelnök úrnak akármelyik programját — lényegében mindegyik ugyanaz, de a mai még jobban kiterjeszkedő és még jobban bevilágít az ő céljaiba és lelkébe — mindnyájan elfogadjuk, hiszen a legtöbb, amit méltóztatott felsorolni, különösen a mi pártunknak egy-két vagy több esztendő óta nagyon 1 sarkalatos programja, így a telepítés kérdése és így tovább."11 2 Fő észrevétele Gömbös nyilatkozatával kapcsolatban lényegében az volt, hogy nem hatja át eléggé a keresztényi szellem, gazdasági célkitűzései nem elég konkrétak, és a nemzeti öncélúság gondolata eddig sem „hiányzott belőlünk". Keserű szájízzel vette tudomásul a keresztény gazdasági párt, hogy koalíciós terve nem talált meghallgatásra, és ezért nyilatkozatában különállását, akciószabadságát hangsúlyozta, ezzel juttatta kifejezésre, hogy a „kormánytámogató" pártból „kormányellenőrző" párt lett. Nyilatkozatában többek között ezt mondja: „A Keresztény Gazdasági Párt az új kormánnyal szemben fenntartja a maga számára a teljes akciószabadságot, a parlamentben teljesen függetlenül 1 ellenőrző párt, a maga politikáját fogja követni, a kormány konkrét javaslataival vagy akcióival szemben állásfoglalását mindig az fogja megszabni, hogy azok mennyiben egyeznek vagy ellenkeznek a párt programjával vagy felfogásával."11 3 • A kisgazdapárt nevében Gaál Gaszton, a párt vezére szólalt fel. Bírálta i a kormány programját, mert hiányzanak belőle a konkrét intézkedési tervek, 109 A polgári ellenzéki pártok nacionalista jellegüket nevükben is kifejezésre juttatták. Nemzeti Demokrata Párt, Nemzeti Radikális Párt, Nemzeti Szabadelvű Párt, Nemzeti Szocialista Párt. A kisgazdapárt pedigprogramnyilatkozatát azzal kezdte : „A párt ' célja Magyarország ezeréves határainak visszaszerzése . . ." Országgyűlési Almanach. 54. 1. i 110 Keresztény gazdasági párt, Nemzeti Radikális Párt, a kisgazdapárt, Keresztény Ellenzék. 111 E párt teljes nevén a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, 1931 végéig kormánytámogató párt volt, részt vett a kormányban. A párt egyik vezetője, Vass József haláláig közel tíz éven keresztül tagja volt a Bethlen-kormánynak. A kormánypárt után a legtöbb képviselői mandátummal rendelkező párt volt. A katolikus egyház messzemenő támogatását élvezte. Tömegbázisát a klérus befolyása alatt álló dunántúli vallásos tömegek és a városi kispolgárság egy része alkotta. A párt vezetői között a legitimista nagybirtokosok, a keresztény szocialisták mellett helyetfoglalt a nyílt fasiszta irányzatok képviselője is. A párt szerepe a 30-as évek folyamán egyre jelentéktelenebbé vált. Az 1931-es választások után még 32 képviselője volt, az 1935-ös választáson már csak 14 mandátumot tudott szerezni. 112 Képviselőházi Napló XI. k. 64. 1. 113 Uo. 67. 1.
