Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 351 . emelését, de még inkább érdeke volt ez a dolgozó parasztoknak, akiket legjobban sújtott az ipari árak és mezőgazdasági árak közötti nagy különbség. E követelésre vonatkozóan általános, megfoghatatlan Ígéreteket hangoztatott: „.Egészséges befolyást kívánunk gyakorolni az ipari cikkek igazságos áralakulására. Indokolatlan nyerészkedést tűrni nem fogunk."9 1 Az általános moratórium követelését, amit a kisgazdapárt terjesztett elő, ami a nagybirtoknak, a középbirtoknak és a birtokos parasztságnak érdekében állt volna, határozottan visszautasította. A bankok, a finánctőke megnyugtatására szögezte le: ,,. . . ne számítson senki olyan radikális intézkedésekre, amelyek megdöntik a kapitalista rendet, amelyek megingatják a pengőt, az államháztartást, vagy hozzák az inflációt."9 2 A nagytőkének iparpártolást, belső tőkeképződést, a bankok koncentrálását, a külföldi adósságok rendezését, a pengő értékállandóságát igérte. A tömegbázis kiszélesítését, a középrétegek megnyerését akarta biztosítani azoknak az intézkedéseknek a tervbevételével, amelyek „a kis- és középexisztenciák" számának szaporítását, gazdasági élet-feltételeinek megjavítását segítették volna elő. Elsősorban a birtokos parasztság lecsendesítésére, megnyerésére törekedett. Az uralkodó osztály minden csoportját nagy aggodalommal töltötte el a falusi tömegekben észlelhető balratolódási folyamat. A kulák -ság mellett, amelyik a falun a legbiztosabb tömegbázisát alkotta a Horthyrendszernek, a 20-as években sikerült a földreform illúziójával, a nacionalista uszítással a parasztság egy részére hatni, átmenetileg megnyerni, illetőleg semlegesíteni, az SZDP-vel kötött paktummal megakadályozni a munkásparaszt szövetség kibontakozását. A gazdasági válság kirobbanásával, a szegény-, de birtokos parasztság elégedetlenségének növekedésével, politikai aktivizálódásával, az SZDP vidéki szervezkedésével, a KMP-nek a parasztság között elért eredményeivel megnövekedett a parasztság balratolódásának, a munkás-paraszt szövetség tömegméretekben való kialakulásának a veszélye. Az uralkodó osztálynak érdekében állt, hogy ezeknek a rétegeknek a helyzetén javítson, e rétegeket befolyása alá vonja, és megakadályozza a szegény- és kisparasztság mozgalmának a munkásmozgalommal való szorosabb összekapcsolódását. Ennek' ellenére a középrétegek megnyerésére irányuló intézkedések jórészt látszatintézkedések maradtak, és elsősorban a demagógia fokozására, a tömegek félrevezetésére szolgáltattak alapot. Lényegében ezt a szerepet töltötték be az ún. „földbirtok politikai reformtervek" is. A telepítési program meghirdetése alkalmas eszköznek látszott a kormány kezében a földnélküli, kisparaszti tömegek becsapására, földéhségük Ígéretekkel való levezetésére. Éveken keresztül a telepítést, mint valami csodaszert, a dolgozó tömegek összes szociális problémáit megoldó lehetőségnek tüntették fel. Ugyanakkor, mikor megvalósítására került sor, 1936 után, gyakorlatilag nem hozott semmiféle változást a parasztság nagy tömegeinek helyzetében, és lényegében sértetlenül hagyta a nagybirtokrendszert. 1944-ig a telepítés céljaira a kormány összesen csak 118 000 holdat „tudott" megszerezni.9 3 A földbirtok politikai reform másik részét képezte a hitbizományi rendszer megreformálása, amelyet egyideig szintén sikerült a közvéleményben úgy feltüntetni, hogy lényeges változást fog előidézni a 91 Nemzeti Munkaterv. 24. 1. (Kiemelés tőlem — K. S.) 92 A nemzeti öncélúságért! 45. 1. 83 Tanulmányok a Horthy-korszak államáról ós jogáról. Bpest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1958. 150. 1.
