Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
352 KÓNYA SiNDOK fennálló birtokviszonyokban. Maga a „reform" lényegében abból állt, hogy a hitbizományi birtok egyrészét felszabadította a megkötöttség alól, ugyanakkor lehetó'vé tette új hitbizományi birtokok alakítását, sőt szaporította a hitbizomány formáját á hitbizományi kisbirtokkal. Ahogy csak szólamok hangzottak el az egyik döntő társadalmi probléma, a földbirtokviszonyok megváltoztatására, ugyanúgy semmitmondó Ígéretekben merült ki a másik döntő kérdésnek, a munkanélküliség megszüntetésének a megoldása is. Munkaalkalmat igért, „kötelességének tartotta" a munkalehetőség biztosítását. „Addig, amíg a gazdasági élet válsága tart, — igéri a munkaterv 44. pontjában — a munkanélküliség leküzdése céljából állami feladatnak ismerjük el a munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását."94 A munkanélküliek foglalkoztatásának kilátásba helyezésével egvidej űleg élesen visszautasította a munkanélküli segély bevezetését sürgető követeléseket.95 Hogy hogyan váltotta be a munkanélküliség leküzdésére tett igéretét, elég arra utalni, hogy még 1936-ban is több mint 138 000 ipari munkás volt munka nélkül Magyarországon.9 8 A dolgozó tömegeket nagymértékben sújtó, a Károlyi-kormány idején jelentősen megnőtt adóterhek enyhítésére semmitmondó igéret hangzott el: ,,. . . az államkincstár részéről is fokozottan érvényesíteni óhajtjuk az igazság és méltányosság követelményeit", ,, . . . igazságos és arányos közteherviselést biztosító és lehetőleg egyszerű adó- és illetékrendszert akarunk."9 7 De annál határozottabb a kormány adóbehajtási szándéka, és ebben az esetben a tettei is. November elején a belügyminiszter szigorúan bizalmas utasításban felszólította a főispánokat olyan intézkedések megtételére, szükség esetén megfelelő karhatalom igénybevételével, amelyek eredményeként az adóhátralék behajtását az év végéig biztosítani lehet.9 8 Sőt, folytatva a Károlyi-kormány adóemelési politikáját, 1933. január 31-én a pénzügyminiszter újabb adóemeléseket jelent be a képviselőházban. A program fogadtatása A Gömbös-kormány, ezen belül a Gömbös-csoport valódi célja az első hetekben, hónapokban nem lepleződött le a közvélemény előtt. ígéreteiről csak később bizonyosodott be, hogy politikai szemfényvesztésre, félrevezetésre szolgálnak. A feszült politikai helyzetben, a gazdasági válság mélypontján a társadalom minden rétege és osztálya változást várt. A felfokozott nacionalizmusa, szociális demagógiája az első hetekben kétségtelenül az uralkodó osztály szempontjából kedvező hatást gyakorolt a közvéleményre. Az új módszerek alkalmazása, az eddig szokatlan méretű és hangú agitáció átmenetileg nem maradt hatástalan. A jól megszervezett kormány-melletti tüntetések, gyűlések, a sajtó, a rádió, de maga Gömbös is ontották a programokat, a jelszavakat.99 A reformok, ,,új stílus", „nemzeti erő", „nagy nemzeti érdek", „egyetemes 94 Nemzeti munkaterv. 20. 1. 95 A nemzeti öncélúságért ! 11.1. „Munkanélküli segély azonban nincs, csak munka." Indoklás: ,.Ha rálépünk erre az útra, akkor nincs megállás, mert destruáljuk a munka, szent fogalmát." Üo. 51. 1. 96 Az 1929—33. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. 333. 1. 97 Nemzeti munkaterv. 16. 1. 98 O. L. Kozma-iratok 18. csomó. 26. sz 99 Gömbös kormányrakerülésének első két hetében 12 beszédet mondott.
