Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
. 350 KÓNYA SiNDOK intézkedéseivel és ígéreteivel a középrétegeket és a dolgozó tömegeket a kormány politikája mellé állítsa. A nagytőke és általában az uralkodó osztály megnyugtatására programjában leszögezte: „Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani,"84 és első beszédeiben is hangsúlyozta: „én kapitalista mentalitású ember vagyok",8 5 ,,. . . munkatervem gazdaságpolitikai része a magántulajdon elvén épül fel".8 0 A gazdasági vérkeringés megindítását az olcsóbb termelés, új, nagy tömegek számára megélhetési lehetőséget nyújtó termelési ágak beindítását, a „nemzet összességének érdekeit" szem előtt tartó vámpolitikát, korlátozott állami beavatkozást igért. E „korlátokat" azonban olyan általánosságban körvonalazta, hogy teljesen szabadkezet biztosított az állam beavatkozásának. „A nemzeti termelő munkában az állami beavatkozást csak e munka tervszerű irányítására, ellenőrzésére és mintaüzemek létesítésére akarjuk korlátozni."8 7 A nagv- és közepbirtokosoknak, a birtokos parasztságnak külföldi felvevő piacok, olcsó hitel biztosítását, a gazdaadósságok rendezését helyezte kilátásba. A program agrárjellegű célkitűzései közül főleg ezeket követték konkrét intézkedések. A következő években a mezőgazdasági termékek számára sikerült az olasz, osztrák és német piacokat biztosítani, kamatleszállítással bizonyos mértékig javultak a nagy- és középbirtokosok fizetési lehetőségei, és bár ezek az intézkedések elsősorban és döntő mértékben a nagy- és középbirtokosoknak és a kulákoknak kedveztek, de pl. a gazdavédelmi intézkedések a kisbirtokos parasztság egyrészének a lielyzetén is enyhítettek. A nagy- és középbirtok és a bankok, ipari kartellek közötti érdekellentét tompítására, a nagybirtokosok elégedetlenségének lecsendesítésére, de méginkább a parasztság és a dolgozó tömegek bank- és általában kapitalista-ellenes magatartásának enyhítésére és leszerelésére meghirdette a harcot az „önző" kartellek ellen, megígérte a kapitalizmus megreformálását, mindezt úgy, hogy közben védelmébe vette a kapitalista rendszert és a kartelleket. Október 4-én a rádióban tett nyilatkozatában jelentette be: „Termelésünket a kapitalista rend formái közt kívánom továbbra is biztosítani, olyképpen azonban, hogy a kapitalizmusnak a nemzet egyetemére káros, ennek fejlődését gátló kinövéseit megszüntessük."8 8 A kartellek „ellen" így lépett fel: „Nézetem szerint nem a kartellen van a hangsúly, hanem azon, hogy a kartell milyen áron bocsátja áruba a maga áruit. Elképzelhetek egy kartellt, amely önzetlen és elképzelhetek olyant, amely önző."8 9 E „kapitalizmus-ellenes", „kartellellenes" magatartás a felsőházban elmondott beszédében odaszelídült, hogy a nagytőkésekre bízta a kapitalizmus „kinövéseinek" megszüntetését: „Én tehát azt kérem azoktól a tényezőktől, . . . akik a kapitalista irányzatnak a reprezentánsai, hogy nyirbálják le a kapitalizmus túlnövéseit, harmonikusan .illeszkedjenek bele a magyar társadalmi és gazdasági struktúrába. . . "9 0 A gazdasági válság idején tágranyílt' agrárolló miatt a nagybirtokosok, .a kulákság is követelte az ipari árak leszorítását, illetve a mezőgazdasági árak 84 Nemzeti munkaterv. 18. 1. 85 A nemzeti öncélúságért ! 70. 1. 86 Uo. 10. 1. 87 Nemzeti munkaterv. 19. 1. (Kiemelés tőlem — K. S.) 88 A nemzeti öncélúságért ! 10. 1. 89 Uo. 49. 1. 90 Uo. 71. 1.
