Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 359 . A magyar fasiszta kormányok hatalmuk megszilárdítása érdekében, különösen nehéz politikai körülmények között, előszeretettel hangsúlyozták a nemzeti összefogás, az osztályok közötti együttműködés szükségességét, a társadalmi osztályok egymásrautaltságát. Horthy a Bethlen-kormány végnapjaiban az 1931-es választások után összeült képviselőház megnyitó ülésén többek között ezeket mondotta: ,,. . . A nemzeti egység érdekében háttérbe szorítva minden melléktekintetet, össze kell fognia a Haza minden polgárának és politikai pártjának, mert csak a nemzet egyetemes összefogása, a nemzeti egység fogja sikerre vinni nemzeti ideáljaink megvalósítását."7 8 Az 1932 őszére kialakult politikai helyzetben a fasiszta diktatúra társadalmi bázisának kiszélesítése, az uralkodó osztályon belüli ellentétek megszüntetése, az uralkodó osztály és a dolgozó tömegek között kiélesedett harc tompítása érdekében Gömbös egyik elsőrendű feladatának „az egységes nemzeti közvélemény kialakítását" tartotta. A képviselőházban tartott bemutatkozó beszédében erre utalt: „Mindebből egy feladat vár rám és mindenkire, aki művelője akar lenni a magyar sorsnak: egy nevezőre hozni a nemzetet. Ez lesz első kötelességem. . . "7 9 Ugyanebben a beszédében meghirdette a társadalmi osztályok közötti békét, a válaszfalak lerombolását, a tőkés és a munkás „testvériségét": ,,. . . módot kívánok találni arra, hogy a magyar munkás és a magyar polgár testvérként álljon egymás mellett a nemzet nagy küzdelmében".8 0 Ugyancsak miniszterelnökségének első napjaiban szorgalmazta a földbirtokosok és kisgazdák összefogását: ,,. . . az érdes munkáskezet meg kell fognia a magyar l^úfia tulajdonosának. . . és ez a kézfogás figyelmeztessen mindenkit, hogy a magyar úr és a magyar kisgazda frontját áttörni senkinek sem lehet."8 1 Az osztálybéke, a fasiszta nemzeti egység betetőzéséül célul tűzte ki az „egységes magyar világnézet kialakítását". „Kötelességünknek tartjuk — jelenti ki programjában — az uralkodó lelkiválság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását."8 2 A társadalmi béke megteremtésében, a válaszfalak lebontásában felajánlotta a segítséget a katolikus püspöki kaiegyik képviselője is. A veszprémi püspök így nyilatkozott Gömbös célkitűzéséről: „A lelki válaszfalakat akarja lerombolni a miniszterelnök úr és nemzetépítő munkájában a katholikus püspöki karnak és az egész papságnak az a kötelessége, hogy segítségére legyen a miniszterelnöknek, hogy kivezesse az országot mai súlyos helyzetéből. A jobb jövőnek záloga a nemzeti egység megteremtése és csak egy angol példára utalok: a munkás tömegek képviselői a polgári képviselőkkel szavaznak, ha Anglia nagy érdekeiről van szó. Sajnos ez az öntudat idáig hiányzott a magyar népből. Meg vagyok győződve, hogy a miniszterelnök, aki mint katona is jó volt, el fogja érni maga elé tűzött célját és győzedelmeskedni fog minden akadályon keresztül."8 3 Gömbös programjának gazdaságpolitikai célkitűzéseivel arra tett kísérletet, hogy a nagytőke és nagybirtok fellazult szövetségét megerősítse, 78 Országgyűlési Almanach. Az 1931—36. évi országgyűlésről. Szerkesztette: Haeffler István. Kiadja a Magyar Távirati Iroda RT. 1931. (A továbbiakban: Országgyűlési Almanach) 6. 1. 79 A Nemzeti öncélúságért ! 39. 1. 80 Uo. 36. 1. 81 Uo. 34. 1. 82 Nemzeti munkaterv. 29. 1. 83 Az egyik képviselő idézi a veszprémi püspök felköszöntőjéből. Képviselőházi Napló XV. 101. 1.
