Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
. 348 KÓNYA SiNDOK mányokban rejlő erkölcsi erők megóvásával — úgy kívánjuk átalakítani,, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére."7 1 E célkitűzés megvalósítását akarta szolgálni a gazdasági csúcsminisztérium felállításával is. Az 1933. február 10-én tartott minisztertanácsi ülésen Gömbös javaslatot terjesztett elő, amely szerint fel kell állítani a közgazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumot, amely főosztályi szervezetben felölelné a földművelés, kereskedelem és ipar ügyeinek irányítását. Itt javasolta egy állandó miniszterelnök-helyettesi funkció megszervezését is. E javaslat kidolgozásánál Gömböst az vezette, hogy az átszervezés segítségével a gazdasági csúcsminisztérium élére és a miniszterelnök helyettesi székbe saját embereit hozza be a kormányba, és így erősítse pozícióját a kormányon belül.7 2 Programjába vette, hogy új, a vármegyéknél nagyobb közigazgatási egységeket hoz létre,7 3 és a polgári közigazgatás egységes irányításának biztosítására egy új szervet állít fel.7 4 Ezen tervek megvalósításával a még meglevő helyi autonómia maradványait is fel akarta számolni, és a centralizáltságot tovább akarta növelni. Emellett az átszervezés megvalósítása nagyszámú személycserét is lehetővé tett volna. Gömbös vakon engedelmeskedő, fasiszta törekvéseit készségesen kiszolgáló államapparátust akart ldépíteni. Látszólag a közigazgatás szakszerűségének növelését vette tervbe, de tulajdonképpen a tisztviselői kar politikai szempontból való kicserélésére törekedett. A nemzeti munkaterv 15. pontjában leszögezte: „Az előléptetéseknél és a közigazgatási tisztviselői kar kiegészítésénél a szakszerű szelekció szempontjából indulunk ki s e végből használhatóság, különösen pedig vezetésre való alkalmasság szempontjából szigorú elveket jogunk alkalmazni."75 E célkitűzés megvalósításának egyik törvényes lehetőségét biztosította később az 1934: I. t. c„ amely a tisztviselők nyugdíjügyeit szabályozta úgy, hogy lehetőséget biztosított a kormánynak a kényszernyugdíjazásra abban az esetben is, ha politikailag alkalmatlannak tartotta a köztisztviselőt. A nyílt fasiszta diktatúra kiépítésére való törekvésének leplezésére és ellensúlyozására programjába vette a Bethlen-kormány uralma alatt az ellenzék által egy évtizeden át oly sokat támadott nyílt választási rendszer reformját, új választójogi törvény alkotását a „titkosság elvének érvényesítésével". De hogy azonnal megnyugtassa a titkos választójog ellenzőit, hozzátette, hogy ezt a reformot „a nagy nemzeti érdekek legmesszebbmenő megóvásával" kívánja megvalósítani.7 0 De még ilyen formában is évről-évre halogatta a törvényjavaslat benyújtását. A titkos választójog bevezetésének ígérgetése csak az ellenzék és a tömegek félrevezetését szolgálta. 1935-ben a régi választójogi törvény alapján választatott, és 1935 áprilisában, amikor a második Gömbös-kormány kidolgozta 4 éves munkaprogramját, a választójog reformjának elkészítését 1939 őszére vette tervbe.7 7 71 Uo. 12. 1. 72 O. L. Minisztertanácsi iratok 88. csomó. •— Ilyenformában ez az átszervezés nem valósult meg. Csak 1935-ben sikerült egy önálló Iparügyi Minisztériumot szerveznie. 73 Nemzeti munkaterv. 13. 1. 74 Uo. 14. 1. 7s Uo. 14. 1. (Kiemelés tőlem — K. S.) 76 Uo. 12. 1. 77 O. L. Minisztertanács iratai 91. csomó. A Minisztertanács 1935. ápr. 15-órL tartott ülésének jegyzőkönyve*
