Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA „Ba n károk és tábornokok ideje ez" József Attila A gazdasági válság következtében kialakult gazdasági és politikai helyzet távozásra késztette a Bethlen-kormányt, és Károlyi Gyula kormányára várt volna az a feladat, hogy úrrá legyen a gazdasági és politikai nehézségeken. Károlyi Gyula kormányától azt várta az uralkodó osztály, hogy megfékezi és elnyomja az egyre nagyobb erővel feltörő elégedetlenséget, hathatós intézkedéseivel kisegíti a tőkéseket és nagybirtokosokat a gazdasági válság teremtette „nehéz helyzetükből" és megmenti a csődtől az államháztartást. A Károlyi-kormány feladatát úgy kívánta megoldani, hogy intézkedéseivel igyekezett a gazdasági válságnak a tőkéseket sújtó terheit a dolgozó tömegekre hárítani, és külföldi kölcsön felvételével kísérletezett. Az államháztartás deficitjét újabb és újabb adók bevezetésével, az állami alkalmazottak létszámának csökkentésével, fizetésük és nyugdíjuk leszállításával igyekezett eltüntetni. A kormányzati rendszer megingott helyzetét az uralkodó osztály különböző csoportjainak összefogásával, a kispolgársággal és a ' középrétegekkel való együttműködéssel, a tömegekkel szembeni fokozottabb terrorral próbálta megszilárdítani. De az uralkodó osztálynak Károlyi Gyulához, az első ellenforradalmi kormány volt miniszterelnökéhez fűzött reményei nem váltak valóra. Kormányzása alatt mind a gazdasági, mind a belpolitikai helyzet tovább romlott. A gazdasági válság tovább mélyült. A gyáripari termelés 1932-ben tovább csökkent. A gyáripar bruttó termelése 1931-ben 2,391 millió P, 1932-ben 2,177 millió P volt, az 1929 évi termelésnek 1932-ben már csak 75,9 %-a.1 Amellett, hogy több száz vállalat szüntette meg működését a válság első évei alatt, az üzemben tartott gyárak kapacitás-kihasználása is tovább csökkent. Míg a működő ipartelepek közül 1931-ben 587 üzem egész évben 50 napnál hosszabb ideig szüneteltette a termelést és így 87,151 üzemnap esett ki, 1932 folyamán már 860-ra emelkedett az 50 napnál hosszabb ideig nem működő üzemek száma, és a szüneteltetés folytán 133,483 üzemnap maradt kihasználatlanul.2 Még súlyosabb képet mutatott 1932 nyarára a mezőgazdaság helyzete. Az értékesítési nehézségek tovább nőttek, ez fokozta a mezőgazdasági termékárak csökkenését. 1932-re a mezőgazdasági termékek árai további 5%-kal csökkentek és a boletta ellenére az 1929 évi áraknak 65 %-ára estek.3 Tovább 1 Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerkesztette: Ineze Miklós. Bpest. Akadémiai Kiadó. 1955. 131. 1. 2 Uo. 355. 1. 3 Uo. 231. 1.
