Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 333 . nőtt az iparcikkek és a mezőgazdasági termékek árai között a különbség,, az agrárolló nyílása az 1929 évi helyzetet száznak véve az 1931-es 78-ról 66-ra tágult.4 Magyarország exportja 1931-ről 1932-re jelentősen csökkent. Míg: 1931-ben az összes kivitel tényleges árakon számítva 570 millió pengő volt, 1932-ben csak 334 millió pengő.5 Ezen belül különösen jelentős volt a mezőgazdasági kivitel csökkenése. Míg a mezőgazdasági kivitel 1929-hez viszonyítva 1931-ben közel 27%-kal csökkent, 1932-ben ez a csökkenés már 52%-os volt.6 A mezőgazdasági termékek áresése, az értékesítési nehézségek szinte teljesen képtelenné tették a mezőgazdasági termelőket adósságaik térítésére. 1932 nyarára a mezőgazdaság adósságterhe az egy év előttihez képest 180' millió pengővel nőtt, és meghaladta a 2 milliárd pengőt.7 Az évi kamat és törlesztési teher kifizetésére a mezőgazdaság pénzbevételének csaknem 28 %-ára lett volna szükség.8 A dolgozó tömegekre elsősorban, de a társadalom valamennyi rétegére egyre nyomasztóbban nehezedtek a legkülönbözőbb címen kivetett adók. A Károlyi-kormány nemcsak a régi adónemek egyrészét emelte fel, hanem új adónemek bevezetésével is növelte a közterheket. 1932 nyarán 118 címen fizettek adót és közterheket Magyarországon. A 33-as bizottság szeptemberi ülésén a bizottság egyik tagja a pénzügyminiszter jelentésére támaszkodva így összegezte a közterhek nemeit: ,,. . . számolni kell ma 20 egyenes adónemmel, ezenkívül a helyhatóságok által szedett vegyes adónemek között még további 55 adónemmel, azután 2-féle forgalmi adóval, 9-féle fogyasztási adóval, 5-féle illetékkel, ezenkívül 20-féle, a helyhatóságok által szedett illetéknemmel, 2-féle vámmal, két állami jövedékkel, végül az OTI és MABI járulékokat sorolja fel a kimutatás."9 A kormány által kivetett adók emelkedése mellett súlyosbították a helyzetet a vármegyék, a városok és községek által kivetett adóemelések is. Pl. Szabolcs vármegyében a pótadóterhek 1931-ben így alakultak: ,, . . .A leg-I kisebb, 74%-os pótadója egy községnek volt, 150%-ot tett ki a pótadó 63 községben, felülhaladta a 200%-ot 43-ban és Dombrádon elérte a 275%-os rekordot."1 0 A dolgozó tömegek helyzete tovább rosszabbodott. Az iparban a munkanélküliek száma egy év alatt 181 200-ról 239 700-ra nőtt.1 1 De még a dolgozó munkások helyzete is tovább romlott. A burzsoázia fokozta támadását a munkásosztály ellen bércsökkentésekkel, a munka intenzitásának növelésével, így próbálta biztosítani a maga számára a termelés csökkenése ellenére a profitot. A mezőgazdasági munkások helyzetét az 1932. évi rossz termés még tovább súlyosbította. A dolgozó parasztok adósságterhei tovább nőttek, és napirenden voltak az árverések. Móricz Zsigmond az országot járva így festett pillanatképet a mérhetetlen nyomorról: Drégelypalánkról írja 1932 januárjában, hogy a 2000 lakosú 4 Uo. 232. 1. 'Uo. 322. 1. 6 Uo. 306. 1. 7 Imrédy Béla pénzügyminiszter felszólalása a 33-as bizottság 1932. okt. 29-én tartott ülésén. O. L. Országgyűlési Levéltár, az Országos 33-as Bizottság jegyzókönyvei XII. köt. 352. 1. (továbbiakban: 33-as Biz. jkv.). 8 Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. 258. 1. 9 A 33-as Biz. .jkv. XII. 255. 1. 10 Milotay István : Népi válság népi Magyarország. Bpest. Stádium, é. n. 38. 1. 11 Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon 333. 1.
