Századok – 1963
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1859. évi magyar–román egyezmény 293
AZ 1859. ÉVI MAG Y AB—BOMiN EGYEZMÉNY 307 sával3 5 , s aki január 10-én Klapkának 18 — 20 ezer főnyi francia sereget helyezett kilátásba.36 A Cavour —Klapka féle tervet azonban el kellett még fogadtatni a császárralj— aki a háborúra még 1859 elején nem bírta rászánni magát —, Kossuthtal és természetesen a románokkal is. Cuza megválasztásában nemcsak Cavour látta a maga politikájának sikerét, a császárt is elégedettséggel töltötte el a kettős választás, mely meggyőzte őt arról, hogy számíthat a román mozgalomra a háború kitörése után. Február 17-én kihallgatáson fogadta Klapkát, ez előadta terveit, melyeket a császár magáévá tett; elhatározták, hogy Klapka utazzék keletre, lépjen kapcsolatba a románokkal, készítse elő a forradalmat.3 7 Jérôme herceg már előzőleg felhatalmazással bírt a fegyverek küldését illetőleg. A francia — magyar tárgyalások legfőbb szorgalmazója az olasz miniszterelnök, aki február végén Nigrát azzal küldi Párizsba, hogy tudakolja meg Franciaország szándékait a fejedelemségek ügyében és kérjen pontos utasítást, hogyan járjanak el Magyarországon.38 Nigra márciusban megkapta Jérôme herceg útján a császár irányelveit: támogatni a kettős választást a fejedelemségekben, megerősíteni a Klapkának adott utasításokat, s ez utóbbi induljon nyomban a fejedelemségekbe.39 Mindez arra mutat, hogy a császár fontosnak tekintette a romániai és magyarországi felkelés ügyét, és noha hivatalos politikáját még számos tényező alakulásától tette függővé — köztük első helyen Anglia és Poroszország semlegességének biztosítása —, melyek ilyen vagy olyan alakulásától függött az olasz háború sorsa, titkos politikájában folytatta a keleti kérdés kiéleződésének útját. Anglia az olasz—osztrák viszályban közvetítést ajánlott fel, ezt a császár elfogadta, nehogy a háború provokálójának lássék, de célja ezzel csak az volt, hogy Angliát a maga oldalára állítsa. Jellemző egyébként, hogy ugyanazon a napon, amikor Napoleon herceg közölte Cavourral, hogy a császár elfogadta az angol közvetítést, HL Napoleon kihallgatáson fogadja Klapkát, s megvitatja vele a keleti kérdést, elindítja útjára, melyen találkoznia kell Cuzával, a tervek megvalósítása végett. Mialatt Cowley Bécsben előadja az angol kormány közvetítő javaslatait, Malmesbury pedig Párizsban ismerteti kormányának álláspontját, és maga a császár is ismerteti az angolokkal a maga követeléseit Ausztriával szemben, mialatt az osztrák kormány kétségbeesett kísérleteket tesz azirányban, hogy elszakítsa az orosz kormányt francia szövetségesétől, s ennek érdekében felajánlja Gorcsakovnak a párizsi békekötés klauzulájának eltörlését és kész hozzájárulni ahhoz, hogy a cári sereg megszállja a dunai fejedelemségeket40 (amit orosz részről természetesen visszautasítanak, hiszen Ausztria olyasvalamit ígér, ami nincs birtokában) — a napoleoni titkos politika már döntött a fegyverek szállításáról a fejedelemségekbe és Szerbiába, 35 Jérôme terve szerint a támadást egyrészt nyugaton kell elindítani, másrészt Fiuménél, s innen Horvátországon és Magyarországon át Bécs ellen kell törni. Nagyszámú segítőcsapatra lehet számítani mindkét fejedelemségben. M arcú : i. m. 194. 1. A terv összhangban állott a császár elképzelésével, mely szerint ,,il n'y a qu'un moyen d'attaquer l'Autriche en Hongrie, c'est par la Transylvanie". Charles Adam : La guerre d'Italie. Paris. 1859; Marcu : i. m. 134—135., 194.' 1. 36 E. Kastner : Il contributo 28. 1. 37 Napoleon hg.—Cavour 1859. febr. 18. Carteggio II. 262. sz. ..Adni fogunk fegyvereket Cuza fejedelemnek, mihelyt kérni fog és megbeszéli Klapkával, hogy átadja neki (ti. Klapkának)." 38 Cavour utasítása Nigrának 1859. febr. végén. Carteggio II. 271. sz. 39 Nigra—Cavour 1859. márc. 1. Carteggio, II. 279. sz. 4U Aff. Étr. Russie, II. 48. 1.
