Századok – 1963
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1859. évi magyar–román egyezmény 293
306 KOVÁCS END1ÎE fél tegye egy időre félre az erdélyi kérdést.3 0 Brátianu ugyanis meglehetős kiélezettséggel képviselte a minden román egyesítésének tervét, s ilyen szellemben ígérte meg Cavournak a dunai fejedelemségek támogatását. Ezen a megbeszélésen Bratianunak módja nyílott arra is, hogy kifejtse az olasz, államférfi előtt a magyar nemzetiségi politika várható alakulásával szemben táplált bizalmatlanságát, de ennek most szükségszerűen háttérbe kellett szorulnia, hiszen a háborús készülődések közepén voltak ekkoriban már, az olasz politika irányítói felvették a kapcsolatot a magyar emigrációval Klapka személyében. Cavour már 1858 augusztusában felhatalmazta Santa Rosát, hogy vegye fel a tárgyalások fonalát Klapkával,31 a megbeszélés szeptemberben létre is jött, megegyezés történt az olasz—magyar szövetség és a felállítandó olasz—magyar légió ügyében,3 2 majd az 1859 januárjában történt Klapka — Cavour találkozón teljes egyetértés született a dunai fejedelemségek és a szerb szövetség kérdésében is.3 3 A magyar—román szövetséget előkészítő tárgyalások egyik jelentős állomása Klapka 1859. január 27-i emlékirata a piemonti minisztériumhoz, ahol kifejti, hogy a dunai fejedelemségeknek és Szerbiának, mint stratégiai pontoknak nagy szerepük lesz a magyarországi forradalomban, Klapka utalt arra, hogy mennyire fontos a fejedelemségek románjainak csatlakozása a közös magyar—olasz tervhez, hiszen ezután remélhető az erdélyi és magyarországi románok részvétele is. Klapka emlékiratának második része foglalja magában a szervezési tennivalókat: 1. ügynökök küldése Szerbiába és a fejedelemségekbe azzal a rendeltetéssel, hogy győzzék meg ezeket: a saját érdekükben részt kell venniök a harcban, 2. emisszáriusokat küldeni Magyarországba a forradalmi propaganda terjesztése végett, 3. fegyverek szállítása Magyarországra, 20 — 30 ezer főnyi sereg alakítása. A fegyvereket a Dunán Brailába, Galacba, Belgrádba s onnan Magyarországra szállítják, 4. egyidejűleg 3 helyen megindítani a hadműveleteket: az adriai tengerparton, Erdélyben és a Bánátban. Egy francia divizió egyesülne a magyarokkal. A fiumei partraszállás volna a jeladás a szerbiai és fejedelemségekbeli erőknek, hogy Erdélyen át Magyarország szívébe törjenek.31 A Klapka-féle tervvel Cavour mellett egyetértett Jérôme herceg is, akit III. Napoleon megbízott az olaszországi háború haditerveinek kidolgozá-30 D. Brátianu 1858. évi decemberi turini tárgyalásaira: Cavour—Nigra 1858. dec. 17. Carteggio I. 172. sz. Marcu : i. m. 136. 1. V. R. Bossy : Agentia diplomaties a Romíniei ín Paris. Buouresti. 1931. 45.1. ,,M. Demetre Bratiano m'a assuré que les Prmcipautés sont prêtes à se lever en masse pour tendre la main aux Roumains du Banat, de la Bucovine et de la Transylvanie." A valamennyi román terület egyesítésének vágya természetesen nemcsak Brátianut hatotta át. Bratianunak a magyar politikával szemben táplált bizalmatlanságára Marcu : i. m. 225—226. 1. 31 Cavour—Teodoro di Santa Rosa 1858. aug. 12. L. Chiala : La politiea segreta di Napoleone III. et di Cavour in Italia ed in Ungheria 1859—-1861. Torino—Róma. 1859. 18. 1. E. Kastner : Il contributo ungherese nella guerra del 1859. Firenze. 1934. 14. 1. Cavour leveleiben melegen dicsérte Klapkát, rendkívül felvilágosult, nyíltszívű embernek mondja, akire még nagy feladat vár a keleti kérdés megoldásában. Vö. Cavour's Briefe. Leipzig. 1884. II. 503. 1. 32 Marcu: i. m. 129. 1. 33 E. Kastner : Il contributo 23—26. 1. 34 C. Durando : Episodi diplomatici del risorgimento italiano. Torino. 1901. 78— 82. 1.; N. Gorivan : Cavour et la Transylvanie à l'époque de la guerre de 1859. Revue de Transylvanie 1935.11. 148—149. 1. Kastner : Il contributo 53. 1.; Koltay-Kastner Jenő г A Kossuth-emigráció Olaszországban. Bpest. 1960. 76—77. 1.
