Századok – 1963

Történeti irodalom - Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte 1961 (Ism. Berend T. Iván) 209

212 TÖRTÉNETI IRODALOM kedéseiről és a gyár tőkés átmentése körüli karcokról kaphatunk képet. 1946. január 26-án végleg megszűnt a konszern-urak hatalma a gyár felett. A fasiszta korszak fontos gazdaságtörténeti kérdéseit veti tehát fel Hans Radandt munkája, s az eredeti források, gyári levéltári adatok fényénél meggyőzően leplezi le a német finánctőke képviselőinek hazugságait. A tanulmány tudományos értékét azonban rontja bizonyos szemléleti egyoldalúság, ami pl. abban nyilvánul meg, hogy az AEG-munkások jellemzése erősen „szépített". A valóban ragyogó, kellően nem is kiemelhető ellenállási példák mellett teljesen elmarad annak elemzése, hogy milyen befolyása volt a náci-pártnak. Ilyen mintha nem is lett volna. De ugyancsak egyoldalúság, hogy a fontos és jó leleplezések mellett a gyár 20 éves történetének (vagy akár előtörténetének) részletes tárgyalása során egyetlen bekezdésnyi hely se jusson a gyár fejlődésének, műszaki színvonalának, termelési helyzetének stb. bemutatására. Ez utóbbi mégiscsak elengedhetetlen része a gyártörténetnek. De a harmadik mozzanatként kiemelt törekvések bizonyítására a két említett tanulmány mellett a kötet még két írására kell hivatkoznunk. Az egyik a Helmut Lötzke vezetésével készített 40 oldalas ismertetés a potsdami Deutsches Zentralarchivban az imperializmus korszakára vonatkozó gazdaságtörténeti forrásokról. Az egyes állagokat felsoroló és azokról rövid tartalmi ismertetést nyújtó tájékoztató ugyancsak bizonyítja, hogy nagy figyelmet fordítanak ezen anyagok, a német imperializmus, s ezen belül a német fasizmus gazdaságtörténetének feldolgozását lehetővé tevő források kutatására. Végül a negyedik írás, melyet a III. fejezet keretében (Berichte der Arbeitsgruppen) tettek közzé — az előbbi levéltári ismertető alkotja a IV. fejezetet (Quellen und Materialen) — Dietrich Eickholtz beszámolója a „Fasizmus gazdaságtörténeti problémái (1933—1945)" munkacsoport létesítéséről. E beszámolóból megtudhatjuk, hogy a Történettudományi Intézet keretében a kötet kiadása előtti évben hozták létre a munkacsoportot, mely a történészek új kutatási és együttműködési módszerének megvalósítását is célozza. A munkacsoport ugyanis összefogja az NDK összes, a fenti problémával foglalkozó történészét, koordinálja azok munkáját, 6—8 hetente tartott ülésein megvitatja az elkészült tanulmányokat stb. De nemcsak a munkaközösségi formát szeretném hangsúlyozni, hanem azt is, hogy megtudjuk: a párt és megfelelő állami kultúrszervek feladatként állították a történészek elé a fasizmus és a második világháború történetének feltárását. Ennek jegyében született a munkacsoport. Érdekes a kutatás alatt álló, illetve tervezett témák felsorolása is. Ebből kiderül, hogy az Intézet és a különböző egyetemek munkatársai valóban hozzáláttak a kitűzött feladat megoldásához. Soroljuk csak a témákat: „A koncentrációs táborok foglyainak kizsákmányolása a Flick-konszern által", ,,A német imperializmus Dániával szemben alkalmazott gazdaságpolitikája a második világháború előtt és alatt". De szerepelnek a lengyel—német gazdasági kapcsolatok, a Deutsche Bank csoportjának a fasiszta államapparátusai kiépített kapcsolata, az SS-üzemek jelentősége és szerepe, a német hadigazdaság, különös tekintettel az állammonopolista kapitalizmusra, a fasiszta német imperializmus agrárpolitikája és több hasonló jellegű téma is. A kötet ismertetésének végéhez értünk. Az eddig bemutatott négy fejezet mellett ugyan megemlíthetjük még a különböző történeti konferenciákról szóló rövid beszámolókat — közöttük Kuczynski referátumát az I. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Konferenciáról — tartalmazó V. fejezetet, a könyvismertetéseket magában foglaló VI. ós a Radandt által kószített, 1945 óta az NDK-ban megjelent gyártörtóneti munkák bibliográfiáját tartalmazó VH. fejezeteket. Érdekes, gazdag anyaggal jelentkeztek tehát német kollégáink újabb Gazdaságtörténeti Évkönyvükben. Maga a kezdeményezés is jelentős, s jól mutatja, hogy milyen komoly fellendülés előtt áll az NDK gazdaságtörténetírása. BEREND T. IVÁN