Századok – 1963
Közlemények - Borsányi Károly: Az afrikai egységtörekvések a párizsi pánafrikai kongresszustól a casablancai afrikai csúcsértekezletig (1919–1961) 129
AZ AFRIKAI EG Y SÉGTÖ Ii К К V ÉS К К 147 hogy kövessen el mindent annak érdekében, hogy a közgyűlés megszavazza minden afrikai és ázsiai országnak záros határidőn belül a függetlenség megadását. A conakryi értekezlet behatóan megtárgyalta az afroázsiai országok gazdasági helyzetét, és félreérthetetlen szabatossággal fogalmazta meg a teendőket. Legfőbb feladat az idegen gazdasági ellenőrzés megszüntetése. Az egyes országoknak saját erejükből kell minél magasabbra fejleszteniük gazdaságukat, részint saját erőforrásaik mozgósításával, részint a kölcsönös együttműködés fokozásával. Törekedniük kell gazdasági szerkezetük változatossá tételére és iparosítás révén mezőgazdasági jellegük megváltoztatására, hogy megszűnjék az imperialistáktól való függésük. Kívánatos a mezőgazdaság fejlesztése, a parasztok vásárlóképességének s a mezőgazdasági dolgozók életkörülményeinek a megjavítása. Ebben a tekintetben a döntő tényezők: a földreform, a szövetkezetek fejlesztése és a gépesítés. Mindent el kell követni a nehézipar fejlesztése érdekében, hiszen az iparosítás az egyes országok gazdasági haladásának a kulcsa és gazdasági függetlenségének előfeltétele. Nagy gondot kell fordítani a gazdaság állami részlegének fejlesztésére és a nemzeti tervezésre. A világpiacon való boldogulás nagymértékben függ az ázsiai és afrikai országok együttműködésének fokától. Bővíteniük kell kereskedelmi kapcsolataikat, s ki kell fejleszteniük a szállítás és a hírközlés minden fajtáját. Ki kell szélesíteniük kapcsolataikat az iparilag fejlett országokkal az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való benemavatkozás alapján. Azon kell munkálkodniuk, hogy megszűnjenek a kereskedelmi megkülönböztetések, a gyarmati korszak maradványai; hogy méltányos árakat állapítsanak meg az alapanyagokra és az ipari készítményekre egyaránt. Szívósan harcolniok kell minden olyan kísérlet ellen, amely a gazdasági és technikai együttműködést politikai és katonai célokra akarja kihasználni.168 Az afroázsiai népek szolidaritásának, cselekvési egységének legtalálóbb kifejezése a conakryi értekezletnek az a kijelentése, hogy az egyiküket ért sérelem ezentúl valamennyiüket érinti.16 9 Ennek a mondatnak az igazságáról Afrika évének későbbi eseményei során az egész világ meggyőződhetett. Afrika népei cselekvési egységének elmélyülése és a politikai egység kérdésének felvetése a független afrikai államok második értekezletén Addisz Abebában 1960. június 14. és 26. között. A független afrikai államok cselekvési egységének az accrai értekezleten történt megvalósítása óta jelentős változások mentek végbe Afrika politikai alkatán. Guinea népe 1968. október 2-án, miután szeptember 28-án ,,nem"-et mondott a De Gaulle által megtervezett Francia Közösségre, kinyilvánította állami önállóságát. Kamerun 1960. január 1-én, Togo április 27-én nyerte el függetlenségét. Az addisz-abebai értekezlet napjaiban vált a nemzetközi politikai élet tényezőjévé a Mali Államszövetség, Madagaszkár és Szomália. Belga Kongó függetlenségi napját június 30.-ra, Nigériáét október elsejére, Sierra Leoneét 1961. április 27-re tűzték ki.170 Az Addisz Abebába még Accrában meghirdetett második afrikai értekezletre az alapító nyolc államon kívül újabb négy küldte el képviselőit1 : Guinea, Kamerun, Szomália és Nigéria. Az értekezleten részt vett az ideiglenes algériai kormány küldöttsége is. Megfigyelőket küldtek a következő országok: Angola, Dél-Afrika, Délnyugat-Afrika, Dél-Rhodézia, Eszak-Rhodézia, Kenya, Ruanda-Urandi, Tanganyika, Sierra Leone, Uganda. Megfigyelőkkel vett részt az értekezleten az Összafrikai Népi Értekezlet, sőt egy latin-amerikai ország: Mexikó is.171 Az értekezlet két tekintetben is az Accrában megkezdett afrikai út fontos állomása: a határozatok elmélyítik a részvevő államok cselekvési egységét, s felvetik a politikai egység kérdését. A tanácskozások eredményeképpen elfogadott határozatok közül kettő-kettő foglalkozik az afrikai gyarmati rendszer megszüntetésének, az algériai háborúnak és az afrikai gazdasági együttműködésnek a kérdésével. Egy-egy határozat szól Délnyugat-Afrikáról, a dél-afrikai fajüldözésről, Nyaszaföld és Dél-, illetve Észak-Rhodézia ügyéről, a nevelés, művelődés és tudomány problémáiról, a szaharai atomkísérletekről, az accrai és monroviai értekezletek határozatainak végrehajtásáról, a független afrikai államok állandó tájékoztató szervezetének működéséről, az afrikai egység továbbfejlesztéséről, a világbéke megszilárdításáról, végül az afrikai államok külpolitikájáról.17 2 Az afrikai gyarmati uralom megszüntetéséről szóló első határozat megismétli a két accrai értekezlet elvi kijelentéseit, felhívással fordul a függő afrikai országok poli-1" A Conakry les peuples d'Asie et d'Afrique ont réaffirmé leur active solidarité. Le Drapeau Rouge (I960, máj. 13). "» Uo. 170 Second Conference оГ Independent African States. Addis Ababa. I960. 38. 1. 171 Uo. 1. 109—113.1. 171 Uo. 101—108.1. 10*
