Századok – 1963

Közlemények - Borsányi Károly: Az afrikai egységtörekvések a párizsi pánafrikai kongresszustól a casablancai afrikai csúcsértekezletig (1919–1961) 129

142 BORSÁNYI К ÁROLY gokat is terjeszt Afrikában. Az állandó titkárság működése, főleg a tájékoztató iroda tevékenysége közelebb vitte egymáshoz az afrikai szabadságmozgalom résztvevőit, és összehangolja küzdelmüket.12 1 Az első összafrikai népi értekezlet határozatai nem maradtak papíron. Az addig szórványos és egymástól többnyiíe független szabadságmegmozdulások egységes felsza­badulási mozgalommá szerveződtek,12 2 erejük megsokszorozódott, s így még jobban meggyorsult Afrika politikai fejlődése. Kezdeti kísérletek Afrika politikai egységének előkészítésére. Az accrai afrikai népi értekezlet utalt arra, hogy az afrikai egység felé vezető úton már megtörténtek az első lépések Észak-Afrikában és Nyugat-Afrikában. A területi államszövetség létrehozására irányuló törekvések közül összafrikai tekintetben a nyugat-afrikai a jelentősebb. 1958. november 23-án Kwame Nkrumah ós Sékou Touré Accrában nyilatkozatot írt alá, amelyben bejelentették Ghana és Guinea uniójának tervét. Az államszövetség a Nyugat-Afrikai Egyesült Államok magja kívánt lenni. A tervet mindkét állam nemzet­gyűlése törvényerőre emelte.123 1959. május elsején Conakryban kiadott újabb közös nyilatkozat már az Afrikai Egyesült Államokra nézve tesz javaslatokat.12 4 Ezeket a javas­latokat önti újabb, bővített formába az az elvi jelentőségű nyilatkozat, amelyet 1959. július 19-ón Libériában, Sanniquelliebcn adott ki Ghana, Guinea és Libéria kormány-, illetve államfője. A Nyilatkozat a következő alapelveket tartalmazza: 1. Az egységes afrikai állam neve Független Afrikai Államok Közössége legyen. 2. Az afrikaiaknak, akárcsak más népeknek, vitathatatlan joguk van a függet­lenséghez és az önkormányzathoz és ahhoz, hogy maguk határozzanak államformájukról. 3. Minden állam vagy államszövetség, amely a Közösség tagja, megtartja nemzeti ós alkotmányos önállóságát; a Közösségben való részvétel nem érinti a tagállamok nem­zetközi kapcsolatait és kötelezettségeit. 4. A Közösség tagjai nem avatkoznak be egymás belügyeibe. 5a. A Közösséget alkotó államok vagy szövetségek ténykedései összhangban legyenek az alapvető célkitűzésekkel, s ezek: szabadság, függetlenség, egység, az Afrikai Személyiség, nemkülönben az afrikai népek érdeke. 56. Egyetlen állam vagy szövetség tevékenysége vagy politikája sem állhat ellen­tétben a Közösség szellemével és céljaival. 6a. A Közösség általános politikai törekvése a szabad és virágzó Afrikai Közösség felépítése legyen, saját és a világ népeinek javára s a nemzetközi béke és biztonság érdekében. 6b. Ez a politika nyugodjék az egyenlőség és kölcsönösség alapján a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fenntartásán a világ mindazon népeivel, amelyek az afrikai érdekekkel és az Afrikai Méltósággal összeegyeztethető magatartást tanúsí­tanak . 6c. A Közösség fő célkitűzése lesz más afrikai területeknek, amelyek még elnyomás alatt sínylődnek, a megsegítése azzal a szándékkal, hogy hamarabb elkövetkezzék függő helyzetük megszűnése. 7. A Közösség szervezzen gazdasági, kulturális és tudományos kutató tanácsot. 8. Minden független afrikai állam vagy szövetség tagja lehet a Közösségnek, s függetlensége elnyerése után bármelyik függő afrikai országnak joga van a Közösséghez való csatlakozáshoz. 9. A Közösség zászlójáról és himnuszáról később döntenek. 10. A Közösség jelmondata „Függetlenség és egység" legyen.12 5 A sanniquelliei értekezlet javasolta 1960-ra egy külön értekezlet összehívását, amelyen részt vesznek nemcsak az összes független afrikai országok, hanem azok is, amelyek függetlenné válásának idejét már meghatározták. Ennek az értekezletnek lesz a feladata az afrikai egység alkotmányának kidolgozása a sanniquelliei nyilatkozat alapul vételével.12 6 A nyilatkozathoz csatolt közös közlemény több fontos afrikai kérdés mellett foglalkozott Franciaország tervbe vett szaharai atomkísérletével.12 7 Ebben a kérdésben 1,1 Uo. 42.1. u• ldris Cox : Democracy and Africa's Liberation (Marxism Today. 1959. aug.), 242. 1. >,a Sékou Touré : Experience guinéenne et Unité Africaine. Paris. 1959. 277. i. — Speech on Foreign Policy by Dr. Kwame Nkrumah. Accra, 1959. 4. '"Speech. . .: 4—5. 1. 126 The First West African Summit Conference held at Sanniquellie. Monrovia. 1959. 28—29. 1. Uo. 28.1. "'Uo. 30.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom