Századok – 1963
Közlemények - Borsányi Károly: Az afrikai egységtörekvések a párizsi pánafrikai kongresszustól a casablancai afrikai csúcsértekezletig (1919–1961) 129
AZ AFRIKAI EGYSÉGTÖR KKVÉSEK 143 elfoglalt erélyes álláspontjukat az accrai hatalmak külügyminiszterei ugyanazon évaugusztusában Monroviában megtartott értekezletükön hozták Franciaország és a világ tudo mására.12 8 Az afrikai öntudat elvi megalapozása : a néger írók és művészek második kongresz' szusa. A sanniquelliei értekezlet közös közleménye a hét legidőszerűbb afrikai kérdé8 között az afrikai művelődésről ezt a megállapítást teszi: „Tekintettel arra, hogy az afrikai kultúra a leglényegesebb tényező abban a küzdelemben, amelyet a gyarmati rendszer ellen ós az Afrikai Méltóság és Személyiség érvényre juttatása érdekében folytatunk, elhatároztuk, hogy az afrikai műveltség tekintélyének helyreállítását ós terjesztését feltétlen nemzeti kötelességgé tesszük."12 9 Amikor ez a fontos kijelentés elhangzott, már lezajlott a néger írók és művészek második kongresszusa, amelynek ülésein Rómában 1959. március 26-tól április l-ig1 3 " megtörtént, az afrikai öntudat elvi megalapozása. A kongresszus egy általános ós kilenc különleges határozatban megállapította az Afrikai Művelődési Társaság művelődési politikájának alapelveit.13 1 Jelmondatuk: ..Függetlenség és egység". Az általános határozat örömmel üdvözli a gyarmati rendszer felbomlásának előrehaladását, és azt kívánja, hogy amiként a XIX. század a kolonizáció kora volt, úgy a XX. század a dekolonizációé legyen. Az Afrikai Művelődési Társaság tagjainak kötelességük a harcos részvétel a gyarmati rendszer meg, szüntetéséért vívott küzdelemben, amely egyaránt szolgálja a világbékét és a kulturális , haladást. A kongresszusnak az a meggyőződése, hogy a politikai függetlenség és a gazdasági felszabadulás elengedhetetlen feltétele általában az elmaradott és különösen a feketeafrikai országok műveltségi előrejutásának. Elismeri, hogy minden olyan törekvés, amely az imperializmus által mesterségesen szétszakított népek vagy országok tömörítésére irányul, az érdekközösség felismerése és az egység akarása hozzájárul a világ egyensúlyának biztosításához ós a kultúra új életre ébresztéséhez. A nemzeti műveltség gazdagítására irányuló minden igyekezet, a néger művelődés munkásainak elmélyedése saját > civilizációjukban egy-egy lépéssel viszi előre az értékek közkinccsé tételének ügyét ós hozzájárulás az emberi civilizációhoz. „Következésképpen a kongresszus azt ajánlja i a néger íróknak ós művészeknek, hogy tekintsék lényegbe vágó kötelességüknek és szent küldetésnek népük nagyszerű szabadságmozgalmának kulturális tevékenységükkel történő támogatását. Ne tévesszék azonban szem elől a szolidaritást, amelynek egyesítenie kell mindazokat, akár egyének, akár népek azok, akik harcolnak a gyarmati rendszer és következményeinek felszámolásáért, azokkal, akik a világon a haladásért és a szabadságért küzdenek."132 Az irodalmi bizottság határozata javasolja a különböző néger országoknak az írástudatlanság elleni szervezett küzdelmet, vidéki népkönyvtárak felállítását, az afrikai kultúra kutatásával foglalkozó intézmények létesítését s ezek nemzetközi kapcsolatainak kiépítését; ajánlja továbbá az európai nyelveken író néger szerzők legkiválóbb műveinek lefordítását a nép nyelvére s az egyes afrikai országok között irodalmi cserét; szükségesnek tartja az írók, különösen a fiatalok támogatását úgy, ahogyan az már Ghanában és Guineában megvan, s nemzetközi kulturális találkozók szervezését.133 A közös afrikai néger műveltség történetileg igazolt, az erre történő hivatkozás jogos. Ez a műveltség a különböző néger népek együttműködésének és egységének természetes alapja.13 4 A néger öntudat egységének kifejezéséül a nyelvészeti albizottság határozata kimondja, hogy a független és szövetséges Fekete-Afrikában meg kell majd szűntetni az európai nyelvek hivatalos használatát, és választani kell egy afrikai nemzeti nyelvet, amelyet minden afrikai a saját tájszólása mellett közös nyelvként használ. Erre a célra elsősorban a szuahilit ajánlja.13 6 A történeti albizottság pedig felszólítja az Afrikai Művelődési Társaságot, hogy vegye fel a harcot minden olyan elnevezés ellen, amely a négerek méltóságérzetét sérti.13 6 Az összes határozatok közül a legátfogóbb és legjelentősebb a politikai tudományok bizottságáé. A bizottságnak az volt a feladata, hogy megállapítsa, vannak-e Afrikának a gyarmatosítást megelőző korból olyan hagyományai, amelyekkel hozzájárulhat fel-ш L'appel de Monrovia, Le Drapeau Rouge (1959. aug. 11.). 1,9 The First West African Summit Conference.. . 30. 1. 1.0 Deuxième Congrès des Écrivains et Artistes Noirs. Tome I.: L'unité des cultures négro-africaines. Présence Africaine (1959. febr.—máj.). Tome II.: ltésponsabilités des hommes de culture. Présence Africaine. (1959. aug.—nov.). 1.1 Do. Tome I. 385—418. 1. Uo. 385.1. "» Uo. 391.1. 1,1 Uo. 389—390.1. "s Uo. 397—398.1. Uo. 400.1.
