Századok – 1963

Közlemények - Borsányi Károly: Az afrikai egységtörekvések a párizsi pánafrikai kongresszustól a casablancai afrikai csúcsértekezletig (1919–1961) 129

AZ AFRIKAI EGYSÉGTÖlíEKVÉSKK 137 külpolitikai egységünkre, hogy egy sajátos Afrikai Személyiség működhessék közre más békeszerető népekkel a béke ügyének előmozdításában." A továbbiakban politikai, gazdasági és művelődési kérdésekről szól a nyilatkozat. A fontosabbak a következők: az afrikai nép és különösen az algériai nép függetlenségi ós önrendelkezési jogának elismerése és mielőbbi elismertetése, a faji megkülönböztetés minden fajtájának kiirtása, tiltakozás az atomfegyverkezés ellen; gazdasági tevékenységük összehangolása ós együttműködés az Egyesült Nemzetek különleges szervezeteivel, politikai feltételek nélküli külső gazdasági segítség elfogadása; a művelődési és sportkapcsolatok előmozdítása az afrikai államok között egymás jobb megismerésére; az afrikai műveltség, történelem és földrajz helyes szemléletű tanítása. Az államok a közös ügyeket érintő teendők összehangolásával, javaslattételekkel és későbbi konferenciák előkészítésével az Egyesült Nemzeteknél működő állandó képviselőiket bízzák meg. A nyilatkozat ünnepélyes befejező mondata kinyilvánítja az államok hűséges odaadását azok iránt a kötelezettségek iránt, amelyeket a történelem rótt. rájuk, mint Afrika teljes felszabadításának zászlóvivőire.7

4 Az accrai hatalmak egységes Afrikai Személyiségében a felszabadult Afrika nyilvánult meg egész Afrika érdekében. Kétségtelen illetékességgel szóltak. Belső meggyőződésből fakadó igazságukat külsőleg, alakilag is cáfolhatatlan módon, a nemzetközi jog ( szabályainak megfelelően juttatták kifejezésre. Ez volt az oka annak, hogy a konferenciát a független, tényleges szuverénitásuk birtokában levő afrikai államok értekezleteként szervezték meg, hogy szigorúan hivatkoztak ós ragaszkodtak az Egyesült Nemzetek Alapokmányához, annak elveihez. Az afrikai egységmozgalom jól átgondolt haditervének egyik vonala volt ez; a másik vonal az akkor már szervezés alatt álló pánafrikai népi I értekezlet volt, amelyben a politikai pártok és tömegszervezetek képviselték a felszabadulásáért küzdő Afrikát. I A határozatok három alapvető vonatkozásban mutatják meg az accrai hatalmak egységét; ezek: egymáshoz való viszonyuk, az afrikai gyarmati kérdéssel kapcsolatos magatartásuk és a nemzetközi életben tanúsított álláspontjuk. Az egymáshoz való viszonyuk alapelve: egymás függetlenségének, állami felségjogainak és területi épségének tiszteletben tartása. Az egymás között felmerült esetleges nézeteltéréseket közvetlen tárgyalásokkal, vagy szükség esetén más független afrikai államok közvetítésével oldják meg. Együttműködnek egymással függetlenségük, állami felségjogaik és területi sértetlenségük védelmére. Együttműködésük kiterjed országaik gazdasági, technikai ós tudományos életének fejlesztésére és népeik életszintjének emeló' sére.7

5

Megállapodtak egy háromszintű tanácskozó és együttműködési szervezet létrehozásában. Az Egyesült Nemzeteknél működő képviselőik az állandó tájékoztató szolgálatot látják el. Feladatuk egyrészt az afrikai államokat közösen érdeklő minden ügy összehangolása, másrészt javaslatok tétele és későbbi értekezletek előkészítése. Külügyminiszteri, egyéb miniszteri vagy szakértői időszaki tanácskozások a szükséghez képest megtárgyalnak az afrikai államokat közösen érintő kérdéseket. A független afrikai államok legalább kétévenként értekezletet tartanak. A legközelebbi értekezletet az etiópiai kormány meghívására Addisz Abebába tűzték ki.7

6 Az Afrikával kapcsolatos magatartásuk alapja az a meggyőződés, hogy a gyarmati helyzet bármilyen alakban mutatkozó megléte veszélyezteti nemcsak az afrikai államok függetlenségét, hanem a világbékét is. Afrika függő területeinek a jövője nem tartozik kizárólag a gyarmattartó hatalmakra, hanem felelős azokért az EgyesültNemzetekvalamonynyi tagállama, különösen az afrikai államok. Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel és az érdekelt területek népeivel egyetértésben meg kell állapítani a függetlenség elnyerésének pontos idejét. Érvényesítsék a gyarmatokon az emberi jogokat. Azonnal szüntessenek meg mindenfajta megkülönböztetést. Az accrai hatalmak minden lehetséges segítséget megadnak a függő helyzetben levő népeknek önkormányzatuk és függetlenségük eléréséhez, szakemberek kiképzéséhez.7

7 A konferencia erélyesen felemeli hangját a faji megkülönböztetés ellen. A faji megkülönböztetés és elkülönítés embertelenség, az emberi méltóságnak és az emberi jogok alapelveinek tagadása. Elítéli ebben a tekintetben a Dél-Afrikai Unió, a Közép-Afrikai szövetség, Kenya és Afrika más részeinek magatartását. Az accrai államok felhívással fordulnak a világ vallási szervezeteihez és az Egyesült Nemzetek össze tagállamaihoz " Uo. 28.1. '•Uo. 31.1. " Uo. 31—32.1. " Uo. 29—30.1.