Századok – 1963
Tanulmányok - Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája (1919–1922) 1279
1284 BET.I.ÉIi BÉLA в a magyar nacionalizmussal később szembekerülő német nacionalizmus még csak látens állapotban van. Az integritás-eszme minél hívebb szolgálata szabta meg a Nemzetiségi Minisztérium szervezeti felépítését is. Az egyes főosztályok szinte önálló minisztériumokként külön-külön elnöki, sajtó, politikai és propaganda-osztályokkal, külön-külön segédhivatallal és számvevőséggel rendelkeztek. Ennek folytán a létszám is erősen felduzzadt: a minisztériumnak összesen 220 alkalmazottja volt; járandóságaik az 1920/21. költségvetési évben közel 1,3 millió K-t tettek ki.2 7 Munkatársai nagyrészt menekült felvidéki,2 8 erdélyi, délvidéki tisztviselők voltak, akiket heves revánsvágy fűtött, s erős irredenta szellem töltött el. A nagy létszám korántsem jelentett nagyfokú szervezettséget. A minisztérium egyes osztályainak működése sok kívánnivalót hagyott maga után. Vonatkozik ez elsősorban a számvevőségekre, amelyeknek kezelniök kellett nem csupán a rendes költségvetést (ez 1919 utolsó negyedében főosztályonként 1 millió, összesen tehát 4 millió К volt), hanem a külföldi irredenta céljaira szánt, különböző forrásokból eredő propaganda-pénzeket is. Ezeknek a,,guruló koronák"-nak útját alig lehet felderíteni, hiszen az érdekeltek minden áruló nyomot igyekeztek eltüntetni, a „hivatali titoktartás" pecsétjét ütve a szomszéd országok ellen irányuló felforgató tevékenységre. Steuer volt államtitkár azonban egy sikkasztási üggyel kapcsolatban nyíltan ír erről a miniszterelnökségnek: „A nemzeti kisebbségek megszüntetett minisztériumának főosztályai a megszállott területek és utódállamok uralma alá jutott, nem magyar ajkú lakosság körében magyar irredenta propagandát fejtettek ki, amelyekkel kapcsolatban a bíróság előtt bármily — mégha pénzügyi szempontból is — feltett kérdésekre válaszolni nem lehet, de nem is szabad."29 Nemzetiségi rendeletek A Nemzetiségi Minisztérium vezetői tisztában voltak azzal, hogy a már elszakadt nemzetiségek visszahódításáért vívott harcukat nem folytathatják a nemzetiségek előtt gyűlöletes és teljességgel kompromittált régi magyar nemzetiségpolitika alapján, a régi nemzetiségi törvények keretében, hanem a megváltozott helyzetnek megfelelően új, a nemzetiségek előtt csábítónak látszó nemzetiségpolitikai rendezésre van szükség. „Csonka-Magyarországban nemzetiségpolitikai rendezést kellett végrehajtani, hogy ezzel az egész világ előtt bizonyítsuk a háború előtti politikával való szakításunkat",3 0 — körvonalazta a minisztérium célkitűzését Bleyer egyik munkatársa. Ennek megfelelően a Nemzetiségi Minisztérium tevékenysége három irányban bontakozott ki: 1. a kisebbségi rendelet megalkotása és végrehajtási kísérlete, 2. a szlovák autonómia terve és 3. a Nyugat-Magyarországért (Burgenland) vívott harc irányában. » A kisebbségi rendelet közvetlenül a proletárdiktatúra, tehát egy olyan politikai rendszer megdöntése után látott napvilágot, amely a marxistaleninista nemzetiségpolitikának megfelelően a legmesszebbmenő jogokat bizto-"OL ME 1920. XLIII. 8982. 2S OL, MR 1919. XXII. 5833. 29 OL ME 1925 —G—1528. Erre az irredenta propagandára fényt vet : OL Küm. res. pol. 1920-7-168. 1920-41-212 stb. 30 Török : i. m. 37. 1.
