Századok – 1963
Tanulmányok - Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája (1919–1922) 1279
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER EI.SŐ ÉVEINEK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 1283 miniszter, miután a pénzügyminiszter előtt kifejtette a nemzetiségi érdekvédelem terén előtte álló feladatokat, minisztériumának misszióját a következőképpen körvonalazta: ,,Az ország területi integritásának biztosítása, illetőleg az esetleges elszakítandó országrészek visszaszerzése érdekében a nemzeti kisebbségek összes népfajai kulturális és gazdasági érdekeinek a magyar nemzet érdekeinek szemelőtt tartása mellett legmesszebbmenő megóvása, hogy az idegen államok fennhatósága alá kerülő nemzeti kisebbségeink a magyar állam fennhatósága alá visszakívánkozzanak."2 2 Az egyes főosztályok feladatainak megjelölésénél szintén az integritás szolgálata volt a fő szempont. A Délszláv Főosztály fő feladatának az anyanyelvi iskoláztatás előkészítése mellett a szerb—horvát—szlovén állam nemzetiségeinek helyzetére vonatkozó adatgyűjtést jelölték meg.2 3 Mint egy miniszterelnöki bizalmas átiratból kiderül, a magyar kormány elsősorban olyan adatokat igyekezett szerezni a szomszéd országokból, amelyek a magyar egyházak és iskolák helyzetének esetleges rosszabbodására, a magyarság gazdasági szervezeteinek (pénzintézetek, szövetkezetek, nagyobb iparvállalatok stb.) körülményeire, a magyar intelligencia, elsősorban a köztisztviselő réteg helyzetére vonatkoznak.2 4 Hogy Bleyernek mennyire szívügye volt ez a kérdés, bizonyítja, hogy több ízben azzal a kéréssel fordul a miniszterelnökhöz, hogy engedje át neki az idegenben élő magyarság és nemzeti kisebbségek „nemzeti védelmét". A miniszterelnök azonban minden esetben visszautasította ezt a nacionalista buzgalomból fakadó, de a nemzetközi jogba ütköző s éppen ezért nemzetközi bonyodalomra vezethető tervet.25 Az integritás védelmének célzata még jobban kiütközött a Rutén Főosztály és a Tót Főosztály feladatkörének kijelöléséből. A Kutkafalvy vezette Rutén Főosztály feladata Kárpátalja (Ruszka-Krajna) és Magyarország államjogi kapcsolatának népszerűsítése, a rutén autonómia legcélszerűbb és legegyszerűbb megoldási módjának kidolgozása volt. A Szviezsényi Zoltán vezetése alatt álló Tót Főosztály egyenesen a Felvidék felszabadításának és a magyarsággal való államjogi kapcsolatának elősegítését tűzte ki feladatául. Az integritás eszméje teljesen áthatotta a Steuer államtitkár vezetése alatt álló Német Főosztály munkáját is. A főosztály feladata a német nemzetiség jogos érdekeinek megóvása, a magyarsággal való együttélésének biztosítása, a megszállt területek németsége panaszainak szóvátétele volt. Emellett propagandát kellett folytatnia Nyugat-Magyarország (Burgenland) elcsatolása ellen, a Bánság és Bácska Magyarországhoz való csatolásáért, és végezetül távol kellett tartania a magyarországi németséget a szászok által vezetett nagynémet irredenta mozgalomtól.26 Ez az utolsó programpont élesen megvilágítja azt az elvi és módszerbeli ellentmondást, amelyben Bleyer nemzetiségpolitikája kezdettől fogva vergődött: elítélte a nagynémet irredentizmust úgy, hogy közben magyar irredentát folytatott. A Német Főosztály elé tűzött program semmiképpen sem Bleyer német nacionalizmusát bizonyítja, hanem inkább azt, hogy Bleyerben a fehérterror évei alatt általában még a magyar nacionalizmus a domináns elem, 22 Uo. 23 Uo. 24 OL ME 1919. XXII. 5440. 25 OL ME 1920. XI/III/a 470. 26 OL ME 1919. XXII. 5768. 7 Századok
