Századok – 1963
Tanulmányok - Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája (1919–1922) 1279
AZ EI I ENFORRADALMI KENDSZER ELSŐ ÉVEINEK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 1281 ségek vezetőivel, Bleyerrel, Zsombor Gézával, Kutkafalvy Miklóssal, sőt Bleyer ellenfelével, Gündisch Gu id óval11 s a keresztényszocialista Giesswein kanonokkal. Utóbbi egy 60 tagú német küldöttség élén a nyugat-magyarországi német autonómia fenntartását követelte azzal az ellentmondó érveléssel, hogy az autonómia fenntartása nem csupán a modern demokrácia követelménye, hanem a szentistváni tradíciónak is lényeges eleme.12 Bleyer miniszterségének problémája különben hamarosan és szinte magától megoldódott. A Bleyerhez hasonlóan antiszemita minisztereknek sikerült a zsidó kormánytag kinevezését meggátolniok, s ezzel elhárult az akadály Bleyer minisztersége útjából. Az 1919. augusztus 15-én megalakult második Friedrich-kormányban már mint a „nemzeti kisebbségek minisztere" helyet foglalt Bleyer Jakab is,13 s ettől kezdve 16 hónapig változatlanul tagja maradt az egymást sűrűn váltogató ellenforradalmi kormányoknak, bár miniszterségét a tárcanélküli miniszterek létszámában csupán az 1920. február 29-én kihirdetett 1920. évi I. tc. 6. §-a törvényesítette.14 Viszonylag szilárd helyzetét általánosan ismert ellenforradalmi múltjának köszönhette. „Bleyer — hangoztatja idézett munkatársa — elsősorban a forradalom és a tanácsuralom idején folytatott politikai tevékenysége miatt lett miniszter."1 5 Az újonnan kinevezett nemzeti kisebbségi miniszter a kinevezését követő napon hasábosan magyar és német nyelvű nyilatkozatban ismertette programját. A kommunista uralom — úgymond — kiélezte a nemzetiségi ellentéteket. Ezeknek kiegyenlítése lesz minisztériumának feladata. ,,A mi programunkat egész vonalon egy mondatban foglalhatjuk össze: egyrészről szerves bekapcsolódás a magyar állami élet teljességébe, másrészről a sajátos némzeti egyéniség megőrzése a nyelvi és etnográfiai határokon belül." A nyilatkozat síkraszállt bizonyos gazdasági, politikai és főként kulturális jogok azonnali megvalósításáért. Byen elsősorban az anyanyelvi oktatás, a nemzeti kultúrával való megismerkedés lehetősége, az anyanyelv használata a hivatalos életben. A gazdasági kívánságokat a nyilatkozat nem részletezte; a politikaiakról is csak annyit mondott, hogy a „legmesszebbmenő" politikai szabadságot tartja szükségesnek. (Az autonómia kérdéséről a nyilatkozat hallgatásba burkolódzott .) Fenti intézkedésektől várta a nyilatkozat ,,a magyar haza iránt való régi és kipróbált szeretetnek" megerősödését a nemzeti kisebbségek, elsősorban a németség körében.1 6 Idézett augusztus 17-i nyilatkozatában Bleyer arra is ígéretet tett, hogy a vezetése alatt álló Nemzeti Kisebbségek Minisztériumát az érdekelt nemzeti kisebbségek fiai fogják vezetni. Ezt az ígéretét a második Friedrich-kormány rövid fennállása alatt nem válthatta be. A második Friedrich-kormánynak ugyanis az antant követelésére már augusztus 23-án le kellett mondania. Vele távozott József főherceg is a kormányzói székből. A harmadszor is megalakult s eziittal már hosszabb életű Friedrich-kormány azonban augusztus 28-án kinevezte a Nemzeti Kisebbségek Minisztériumának államtitkárait. Az új "BK 1919. aug. 11. (76.) sz. 1. 1., aug. 11. (77.) sz. 2. 1. 12 BK 1919. aug. 16. (86.) sz. 2-3. 1. 13 BK 1919. aug. 15. (85.) sz. 1. 1. — A kinevezési kéziratokat ld. BK 1919. aug. 16. (86.) sz. 1 — 2. 1. BK 1920. febr. 29. (49.) sz. 1-2. 1. 15 Török : i. m. 37. 1. ,6 A nemzeti kisebbségek minisztériumának nyilatkozata. — Eine Erklärung des Ministeriums der nationalen Minderheiten. BK 1919. aug. 17. (88.) sz. 6. 1.
